Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bohohy Nándor: Családszerkezet Szőnyön 1758-ban

a zivataros idők nem egyszer futásra késztetik a lakosságot. Az e korból származó portális összeírások híven tükrözik a termelés zaklatottságát és a lakosság szüntelen hullámzását.

0 A porták számának 1622 és 1699 közt megfigyelhető, bár törésektől korántsem mentes emelkedéséből a lélekszám növekedésére következtethetünk. Megerősíti feltevésünk a szőnyi uradalom 1714. évi összeírása, amely már 35 gazdát, 33 marhás-zsellért és 32 „gyalogembert", összesen tehát 100 családfőt tartott nyilván.

1

0 Számukat egy évvel később 93,

1

1 a jóval megbízhatóbbnak tekintett 1720-as felvétel alkalmával viszont már csak 70 főben határozták meg.

1

2 Mindez arra utal, hogy a rövid fellendülés után visszaesés következett be. Ez utóbbi okát nem ismerjük ugyan, de a lélekszám csökkenését előidézhette az is, hogy a XVIII. század elején helységünk elég sűrűn cserélt gazdát, 1730 és 1734 közt báró Gyulay Ferenc vette zálogba,

1

3 majd Stegner Mátyás és bizonyos Eineder úr bérelte

1

4 és csak a század közepe tá ján került vissza a Zichyek kezére.

1

5 Az 1758-as felvétel segítségével végezhető számítások szerint viszont már 923-ra rúgott a Szőnyben élők létszáma, akik közül kereken 200-at (21,7%) név szerint, 723-at (78,3%) pedig csak szám szerint írtak össze. Adatainkat szemlélve elsőként is két kérdés merül fel, éspedig egyrészt az, hogy a fent kimutatott érték, vajon mennyire megbízható, illetve, hogy mi volt a forrása az 1720 és 1758 közt megfigyelhető népességnövekedésnek. Az első kérdésre adandó válasz során abból indultunk ki, hogy ha forrásunk valóban az 1757-es reguláció eredményeit rögzíti, márpedig minden jel erre vall, akkor sem a földesúrnak, sem a lakosságnak nem fűződhetett különösebb érdeke a valóság meghamisításához, mindez pedig forrásunk hitele mellett érvel. Ugyanakkor viszont óvatosságot diktál az a megfigyelés, miszerint a korabeli összeírásokból, különféle okok miatt, kimaradt a felnőtt népesség olykor 19 — 35%-a is.

1

6 Adatainkat ezért az 1784 — 85. évi népszámlálás vonatkozó eredményeivel vetettük egybe, s azt tapasztaltuk, hogy a két felvétel közt eltelt 27 év alatt 923-ról 1621-re, vagyis csaknem kétszeresére duzzadt a helység lakossága.

1

7 Vajon elképzelhető-e ilyen arányú növekedés a XVIII. század második felében, amikor e vidéken már szűnőben volt a telepítési láz, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a kiindulásul vett adat hibás? Ha tekintetbe vesszük, hogy a II. József-kori létszám nemcsak két és fél évtized — a vonatkozó szakirodalom alapján öt ezrelékesre tehető

1

8 — természetes szaporulatát, hanem a Szőnyben kimutatott 122 nemesi família tagjait is magában foglalja, úgy azt kell mondanunk, hogy az 1758-as érték eléggé megbízhatónak tűnik.

1

9 Év Adózó porták száma 1592 1610 1622 1630 1639 1649 1699 13 1/4 215 3/4 II 10 6 90