Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bohohy Nándor: Családszerkezet Szőnyön 1758-ban

A második kérdésre már jóval egyszerűbb és könnyebb a válasz. A lélekszám növekedésének oka korántsem a természetes szaporulat, hanem a nagymértékű bevándorlás volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a név szerint összeírt személyek közül csupán csak 84 (42%) bölcsője ringott Szőnyben, míg a fennmaradó 116 (58%) más vidékről, vagy más országból származott. Beáramlásuk forrásunk szerint 1720 körül kezdődött, majd egyre nagyobb méreteket öltve folytatódott a következő évtizedekben is, mígnem a század közepén, tehát éppen akkor, mikor a helységet ismét a Zichyek veszik kezelésbe, elérte csúcspontját. Beköltözésük ütemét és arányait a következők szemléltetik: Évtized Beköltöző Letelepedett háztartások családfők létszáma

2

0 1720-1729 5 75* 1730-1739 12 87* 1740-1749 40 127* 1750-1758 52 200** E jövevények 62,9%-a, azaz 73 családfő korábban is a Magyar Királyság alattvalója lévén, nem hazát, csak lakóhelyet, otthont cserélt. 13 Nyitra, 7 Pozsony, 6 Trencsén, 3 Győr, 2 — 2 Esztergom, Liptó és Sopron, további 1 — 1 pedig Göinör, Pest, Tolna, Vas és Zala megyéből költözött át, míg a fennmaradó 34 eredetileg is Komárom megye szülötte volt. Közülük 10—10 a Duna bal partján fekvő csallóközi és udvardi, 9 a gesztesi, végül pedig 5 a tatai járásból érkezett. Magyar eredetű telepeseink többsége, ide értve azokat is, akik már előbb is a megyehatárok közt éltek, így a Dunától északra eső területekről származott. Ez főként azzal magyarázható, hogy a török alatt mélyreható változásokat szenvedett a megye településszerkezete, és ezzel párhuzamosan erősen módosult a lakosság térbeli elhelyezkedése is. Amíg a jobb parti (tatai és gesztesi) járások helységeit többször is feldúlták a hódoltsági sávban tevékenykedő hadak, addig a folyók és mocsarak közé zárt, eredendően is szűkebb határú csallóközi falvak népessége, nem utolsó sorban az ide menekülők nagy száma folytán jelentősen felduzzadt.

2

1 Érthető tehát, hogy a jobb part ekére váró, kemény munkát, de jó termést is ígérő földjei, valamint a telepesnek kijáró kedvezmények mozgósították az északi terület vállalkozó szellemű, vagy éppen ínséget szenvedő parasztjait. A megélhetésen kívül persze még más is közrejátszott a költözésben. Így pl. az, hogy míg az udvardi és tatai járásban egyre-másra vették vissza a protestánsok templomait, sőt az Eszterliázyak el is űzték falvaikból az új hitnek hódoló magyarokat, hogy helyükbe idegeneket, főként katolikusokat ültessenek,

2

2 addig Szőny a református vallás erős várának bizonyult, melynek falai közt a korabeli megye egyik legerősebb hitközsége élt és működött.

2

3 További 35 fő (a név szerint összeírottak 17,5%-a) külföldről, Ausztriából, Bajorországból, Horvátországból, Poroszországból és Württembergből, Becsült adat Az összeírás alapján meghatározott érték 91