Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bohohy Nándor: Családszerkezet Szőnyön 1758-ban

pedig a név szerint feljegyzett személyek sorrendjében haladva meghatározták az illetővel egy kenyéren élők (feleség, kiskorú és házas gyermekek, saját családdal nem rendelkező rokonok) együttes létszámát. A nőtlen fivérek és magányos idegenek rovatába viszont egyes számjegy került. Az összesítő rovatban kimutatott érték azonban nem mindig egyezik meg az előző rubrikák, illetőleg a szöveges bejegyzések segítségéve] meghatározható összeggel. Néha kevesebb, néha viszont több annál. Általában kevesebb volt a törzscsaládok esetében, mivel a házas fiúk és férjezett lányok házastársai, tehát a menyek és a vők számára nem rendszeresítettek rovatokat, így ez utóbbiak számát az összesítés alkalmával nem is vették figyelembe. Más esetben viszont nagyobb összeget mutattak ki az elvárhatónál. Nézzünk erre egy konkrét példát! Czáhrer Mátyásnak és feleségének nem volt gyermeke, családja létszámát mégis három főben állapították meg. E harmadik, tehát csak uz összesítő rovatban felbukkanó személy aligha lehetett rokon, forrásunk legalábbis nem utal erre, és az is bizonyosra vehető, hogy a családfővel élt egy kenyéren, ellenkező esetben ui. név szerint jegyezték volna fel. így arra kell gondolnunk, hogy azok a személyek, akik csak az összesítés alkalmával jelennek meg, mint pl. a Czáhrer házában összeírt egyébként ismeretlen nemű, korú és családi állapotú egyén is szolgák, cselédek, esetleg segédek voltak vagy lehettek. Megerősíteni látszik ezt az is, hogy a például választott Czáhrer Mátyás összeírásunk szerint 2 1/4 telken, azaz kb. 47 kat. hold szántón és 36 kaszás réten gazdálkodott, s emellett még egy fertály szőlője is volt. így nem szorul különösebb igazolásra, hogy igen nagy szüksége lehetett a munkáskézre. A fentiekből következik, hogy forrásunk adatait a feldolgozás során előbb tételesen ellenőrizni, majd, ahol ez szükséges volt, helyesbíteni kellett. Ezt követően a szőlők kimutatására került sor. A szőlőbirtoklás tényét, illetőleg a gazda kezelésében levő szőlőterület nagyságát a vonatkozó rovatba írt számjegy segítségével állapíthattuk meg. Az utolsó előtti rovat az összeírottak felekezeti hovatartozásáról tudósított, ám forrásunk sajnálatos fogyatékosságaként kell megemlítenünk, hogy a családfővel ismeretlen kapcsolatban álló, feltevésünk szerint szolgaállapotú személyek vallásáról már nem nyújt tájékoztatást. Az utolsó rovatba végül a telkek után fizetendő adó összegét vezették, a telkek hiányát, illetve néhány esetben a mentesség tényét a kitöltetlen rubrika jelezte. Mint a mondottakból is világosan kitűnik, forrásunk igen becses adatokat tartalmaz, melyek jobb megértése és alaposabb mérlegelése céljából hasznos lesz egy pillantást vetni helységünk korai történetére. Szőny

6 a Kisalföld keleti j^eremén, a történeti Komárom megye gesztesi járásában, a Duna jobb partján Győrből egykor Esztergomon át Budára vezető királyi út mentén helyezkedett el. Határait északon az említett folyó, nyugaton a Szila-völgyi patak mellékága, délen és keleten pedig az a kiterjedt mocsárvilág alkotta, mely lecsapolása előtt Neszmély, Tata és Szőny háromszögében terpeszkedett.

7 1460-ban mezővárosi rangra emelkedik, vámos hely, vámjövedelme a komáromi várat illeti. Virágzása azonban nem tart soká, mert 1592-ben elpusztítja a török. Csak a következő században népesül be újra, földesura a komáromi várbirtokkal együtt helységünket is megszerző Zichy István (1616 — 1693) gróf.

8 A mezőváros élete azonban ez idő tájt sem zavartalan, 89