Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bessenyei János—Molnár Dezső: Útkeresés a főiskolán folyó szerves kémiai okta-tás és gyakorlati foglalkozások korszerűbb módszerének kialakítására

S mert szerintünk fenti összefüggések mély meglátása, illetve készség szinten történő ismerete már egyfajta szemlélet, meggyőződésünk, hogy ezeknek birtokában nem jelent problémát annak felismerése, hogy ezeknek a vegyületeknek a sejtműködésben, a sejtek anyagcseréjében, egyszóval a földi élet kialakításában és fenntartásában betöltött szerepe ugyanazokra az alapvető, objektív törvényszerűségekre vezethető vissza, amelyek minden élő és élettelen anyagi rendszerben alapvetően meghatározzák azok legjellemzőbb szerkezetét, s az ebből fakadó tulajdonságokat. Természetesen fentiek messzemutató megközelítése új, megfelelő módszerek kidolgozását követelte meg. Első próbálkozásként az elmúlt tanévben az alábbi módszerbeli fogásokat, utakat dolgoztuk ki: 1. Az elméleti előadások anyagának megértéséhez színes diákat és fóliákat készítettünk. Ezek anyaga, ábrái olyanok, amelyek bemutatásával, magyarázatával még azt is „testközelbe" tudjuk hozni, hogy a keményítő hélix-struktúrájának időbeli állandóságáért, valamint a cellulóz lineáris makromolekuláinak szállá, köteggé való rendeződéséért, illetve ennek stabilitásáért egyaránt az alkotó glükóz molekulák térszerkezete által lehetővé vált intra- és extramolekuláris hidrogénhid-kötések a felelősök. Ezek elmélyültebb megértetése érdekében több időre volt szükség. Ezt úgy biztosítottuk — mellőzve a hallgatók külön terhelését — , hogy a második félév 4 óra szemináriumi foglalkozásaiból 2 órát egyszerre, s a szénhidráto tárgyalásának befejezése után használtunk fel. Ezzel a beszélgetéseink hatékonysága lényegesen javult, jobban „belemelegedhettünk" a témába, elmélyülhettünk az összefüggések sokoldalúbb meglátásában. Ezen kívül azok részére, akiket a téma komolyabban is érdekelt, további 2 óra fakultatív konzultációt szerveztünk. Ennek időpontját az érdekelt hallgatókkal egyeztetve határoztuk meg. 2. A gyakorlati foglalkozásokon — a hallgatók rendelkezésére álló házi szerkesztésű és kivitelezésű példatárunkból — a szénhidrátokkal kapcsolatosan olyan példák megoldását, illetve megbeszélését tűztük napirendre, amelyek elmélyíthetik, esetleg tovább bővíthetik az elméleti órákon szerzett ismereteket. Ezen példák közül felsorolunk néhányat: 2.1. Milyen vegyületek keletkezhetnek az aldopentózból a következő reakciópartnerek segítségével: a) hidroxilamin b) nátriumamalgám/sósav c) tömény salétromsav 2.2. a) a-D-glükózt metilezünk metilalkohollal sósavas közegben majd a keletkezett a-metil-glikozidot — semlegesítés után — tovább metislezzük NaOH jelenletében, feleslegben vett dimetil-szulfáttal. A kapott terméket híg sósavval kezeljük. Magyarázzuk meg a végbement változásokat és írjuk fel a változásokat kifejező egyenleteket. b) Ismételjük meg a fenti kísérletet úgy, hogy a metilalkoholosmetilezést kihagyjuk. Értelmezzük az itt végbemenő folyamatokat is és ennek erdeményét hasonlítsuk össze az előző kísérletek eredményeivel. Tapasztalunk-e különbséget, s ha igen — melyek ezek? 52* 883