Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Pallaghy Piroska: Sylvia Plath: Darkly. A költő ós az apa kapcsolata a „Daddy" c. vers tükrében

divatjamúlt hajó egy palackba — mint egy szép, fehér, tovasuhanó mítosz."

4 A szeretett személy elvesztése után becsapottnak és elhagyatottnak érezte magát, melyért apját hibáztatta. Hogy az iránta érzett imádat hogyan keveredett gyűlölettel, azt Nancy Hunter Steinernek, a Smith College-i szobatársnak így mesélte el első öngyilkossági kísérlete után: „Autokrata volt. Imádtam és megvetettem. Gyakran talán azt is kívántam, hogy bárcsak meghalna. Mikor elegett tett a kívánságomnak és meghalt, azt képzeltem, hogy én öltem meg."

5 Freud Ödipusz komplexusnak nevezte el azt a vonzalmat, amely a gyermekeket az ellenkező nemű szülőhöz fűzi. Ez a szexuális kötődés Freud szerint 3 — 6 éves korban kezdődik. Ekkor alakulnak ki a szexuális élet csírái, azok az érzelmi szálak, amelyek a gyermek valamelyik nemhez való tartozást biztosítják. Az ellenkező nemű szülő iránti szexuális érdeklődés később megszűnik, s csak a pubertás korban jelentkezik újra. A megszűnés okát Freud a családi szituációkban kereste. Úgy látta, hogy az Ödipusz komplexus idején szerzett lelki sérülések a későbbi pszichés zavarok elsődleges okai lehetnek." A vers alapgondolatának megértéséhez látnunk kell, hogy az a tény, hogy Sylvia Plath kilenc évesen, az ún. ,Ödipális' korban vesztette el apját, azt eredményezte, hogy a gyermekkorban kialakított és az apa által megerősített önképet az apa halála után senki sem táplálta tovább a gyermek Sylviában. Az ón-azonosság, az egyértelmű femini jelleg tudata nem alakulhatott ki teljesen a költőben. Az ebből fakadó lelki zavarok felnőtté válása során egyre fokozódtak, és szenvedéseinek, öngyilkosságának is fontos összetevőjévé váltak. A felnőtté vált költőnőnek, az Ariel versek personájának az apaképet újra meg kellett formálnia, újra Össze kellett raknia ahhoz, hogy végleg megszabadulhasson tőle. Ez a ,

Daddy' fő gondolati motívuma. A vers a lelki védtelenség kiszolgáltatottságával vall a lélek legbensőbb rétegeiről. A legintimebb vallomás ez, amelyben, ahogyan arról Pilinszky János ír: „magam vagyok a bíró és a vádlott, az aki vall, és az akiről vallomást teszek. Vagyis: a vallomás mindenkor súlyos erkölcsi küzdelem gyümölcse. "

7 Sylvia Plath legtöbb verse a vallomás erejével íródott, amelyben egyszemélyben vállalja a bíró és a vádlott, az elnyomó és az áldozat szerepét. A ,

Daddy -ben a lelki és fizikai szenvedések kálváriáját járja végig, de a vers végére kitépi szenvedéseinek gyökerét, erőszakkal megsemmisíti gyötrelmeinek okozóját: daddy-t, és ahogyan azt később látni fogjuk, még valaki mást is, aki az apa személye mögé értődik. A kezdő képsor pontosan sejteti a vers komor, sötét gondolati világát. A persona eldobni kívánja a „fekete cipő"-t, hogy megszabaduljon az ugyancsak az apát jelképező ,márvány-súly, ,csupa isten zsák', ,szörnyszobor' nyomasztó terhétől. Ezek a képek a Colossus c. kötetének apaalakját is felidézik, a hatalmas, aránytalan méretekben megjelenő szobrot, mely egyaránt vált ki csodálatot és rettegést a versek alanyában. S hogy ez az elviselhetetlen érzelmi kettősség megszűnjék, el kell, hogy pusztítsa az apát, az apaképet. Mindez rögtön a vers elején, a második versszak kezdő sorában meg is történik, bár itt még az apa valóságos halálára kapunk utalást, amelybe a költő, a tanulmányban korábban idézett visszaemlékezés szerint a saját tettét képzelte bele. A vers utolsó soráig sikerül is a personának az apa-képet 409