Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Pallaghy Piroska: Sylvia Plath: Darkly. A költő ós az apa kapcsolata a „Daddy" c. vers tükrében

egy rituális gyilkosság révén megsemmisítenie, mégis itt az utolsó sorban az apát 'rohadt'-nak nevező hangból olyan közvetlenség árad, kogy azt kell éreznünk, hogy a persona érzelmi dilemmáját az apa emlékének elpusztításával sem lehet feloldani. E két sor között feszülő 15 versszakban á kettős érzelmi viszonyulás miatt átélt szorongás, szenvedés általánosabb értelmet nyer, a szubjektív érzelmiszférába egy nemzedék, egy kor tragédiája is belevetítődik. Ahhoz, hogy a vers alanya szétzúzhassa a gyermekkori eszményből nyomasztó bálvánnyá vált képet, el kell, hogy idegenítse azt magától: kegyetlen szerepet juttat tehát az apának, a náci gyilkos, a zsidóüldöző szerepét. Sylvia Plath nem volt szemtanúja a II. világháború zsidóüldözéseinek, de elképzelhette, hogy apja, aki 15 éves korában vándorolt ki Amerikába, — porosz származása révén, más körülmények között — könnyen válhatott volna olyan náci hóhérrá, akiről a vers daddy-je mintázódott meg. A vers német fasizmust felidéző képei a ,

Luftwaffe', a ,Panzerman', a ,Meinkampf' a ,horogkereszt' szimbólumok jelentései pontosan jelzik az apa szerepét, alakját és személyiségét pedig egyre ijesztőbbé, félelmetesebbé festik. Daddy a nácik színét viseli, de nemcsak csizmája és ruhája fekete, hanem a szíve is. A ,szörnyeteg'-gé változtatott ,

daddy' iránti gyűlölet még mindig nem egyértelmű. Ezt mutatja az is, hogy a persona az apa áldozatának szerepét osztja magára a versben, üldözött zsidólánnyá válik, s ezt a megaláztatást — szinte mazochista módon — önként vállalja, hogy akár ilyen áron is valamilyen közösséget vállalhasson a szeretett-gyűlölt ,apu' személyével. A hatodik versszakot nyitó, a koncentrációs táborokat körülvevő, a náci apát a zsidó lányától elválasztó ,szögesdrót' képe szervesen beletartozik Sylvia Plath költészetének a bezártság, szorongatottság érzetét kifejező motívumkincsébe. Többi versének főhőse is ,szögesdróthurok'-hoz hasonló kelepcében, ,lassú-hibaszövevény', ,fekete-horgok', ,holtkötelékek', és ,szörny-kút' csapdájában vergődik. Mindezek a metaforák a megfelelő vers-kontextusban pontosan regisztrálják a költőnő zaklatott lelkiállapotát. A vers person áj a tehát azonosul a koncentrációs táborokba hajtott zsidók tragédiájával. Ily módon nemcsak a saját szubjektív fájdalmát, hanem a modern kor valamennyi áldozatának fájdalmát is átérzi. Ez mutatja érzelmeinek mélységét, annak önnön erejét meghaladó intenzitását. Sylvia Plath egy interjúban, amit a British Councilnak nemsokkal halála előtt adott, pontosan megfogalmazza az általánossá tétel igényét: „Azt hiszem, hogy verseim közvetlenül érzéki és érzelmi élményekből születnek, de meg kell mondanom, nem tudok együtt érezni azokkal a szívből szakadó sikolyokkal, melyeket mindössze egy tű vagy egy kés, vagy valami hasonló vált ki. Űgy gondolom, az embernek képesnek kell lennie rá, hogy irányítsa és befolyásolja az élményeket, még a legszörnyűbbeket is — mint a tébolyt, a megkínzatást, az ilyenfajta élményeket — képesnek kell lennünk arra, hogy ezeket az élményeket világos és tiszta értelemmel befolyásolni tudjuk. Azt hiszem, hogy a személyes élmény nem válhat valamiféle önmagába záruló és saját képmásában gyönyörködő, önimádó élménnyé. Űgy gondolom, általános érvénnyel kell vonatkoznia a dolgokra, mint Hirosima, Dachau és így tovább."

8 Ez az általánosító igény és azonosulási vágy nyilvánul meg a ,Lázár kisasszony' c. vers personájának öngyilkossági kísérleteiben is, melyek során a zsidók szenvedéseit is átéli, 410