Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Pallaghy Piroska: Sylvia Plath: Darkly. A költő ós az apa kapcsolata a „Daddy" c. vers tükrében
Harapta piros kis szívemet. Tízéves koromban temettek. Húsz, hogy meghalni próbáltam, Hogy ott legyek újra veled, veled. Gondoltam, csontok is megteszik. De kicibáltak a zsákból, S jól-rosszul összecsirizeltek. Aztán már tudtam, mit tegyek. Megcsináltam modelledet, Meinkampf-képű feketeruhást: Kefélteti a vasszüzeket. S azt mondtam: velem is lehet. Apu. S most végeztem veled. Kitéptem a fekete telefont, Hang férge azon föl nem tekereg. Kettőt öltem volna veled — A vámpírt, aki a véremet Szívta nevedben egy éven át. Hét éven át, most tudod legalább. Apu, most megnézheted. Zsíros, fekete szívedben: cövek. És sose szerettek a környékbeliek. Táncolva tiporták a tetemedet. Mindig tudták, hogy te vagy az. Apu, te rohadt, végeztem veled. A költő személyes sorsában fellelhető problémakör legsűrítettebb megfogalmazása ez a vers. Elemzésével arra keresünk választ, hogy milyen lelki szükségletek indították a költőt a , daddy' alakjának versbeni megteremtésére, s hogy a költemény tartalmi-formai elemei mennyire hiteles lenyomatai Sylvia Plath konfliktusokkal terhes érzelmi-gondolati életének. Nehéz a rendkívül összetett vers mögött a költőnő lelkiállapotát pontosan megrajzolni. Olyan bonyolult lelki folyamatokról van itt szó, amelyeket a segítségül hívott életrajzi adatok, valamint a versek által közvetített információk és saját megérzéseink alapján sem lehetséges teljes bizonysággal feltérképezni. Gyermekkorában erősen kötődött apjához, kinek kedvence volt. A kettejük közötti szimbiotikus kapcsolat édesapja korai halálával szakadt meg. Az alábbi idézet még a gondtalan gyermekkor emlékképeiből táplálkozik : „És így merevül ki a tengerpart mellett töltött gyermekkorom látomása. Apám meghalt, mi pedig a szárazföld belsejébe költöztünk. Minekutána életemnek ez a kilenc éve bezárult, mint egy gyönyörű, megközelíthetetlen, 408