Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Pallaghy Piroska: Sylvia Plath: Darkly. A költő ós az apa kapcsolata a „Daddy" c. vers tükrében

ami számára egy és ugyanaz."

1 Sylvia Plath halálát megelőző hónapokban született versei ezzel a ,tragikus sűrítettség'-gel íródtak. Költői hírneve is az utolsó verseken alapul, melyek az élet és a halál mezsgyéjén járó Sylvia Platht mutatják. Belső konfliktusokkal terhes, de ugyanakkor legtermékenyebb korszakának eredményei ezek az alkotások, az Ariel című kötet versei. Közöttük találjuk azt a nyolcat is, amelyek közvetlenül az 1963 február 11-én bekövetkezett halála előtt íródtak. Lírájának alapmotívuma az a meggyőződés, hogy a személyes lét elviselhetetlen konfliktusai csak a halálban oldódhatnak meg. Sylvia Plath számára a halál az újjászületést jelentette, utat a megtisztulás, a kegyelmi állapot eléréséhez. Mindez korai verseiben sejtetve, enigmatikusan jelentkezik, késői lírája a halálvágyat erőteljesen, leplezetlenül tárja elénk. A. Alvarez, S. Plath egyik kritikusa szerint: „A fájdalom névtelensége, amely lehetetlenné tesz minden méltóságot, ez volt a témája Sylvia Plath-nak. Meg volt győződve ezekben az utolsó versekben, hogy szenvedéseinek gyökere az apja halála, az apjáé, akit szeretett, aki elhagyta, és aki a halálba is elvonszolta maga után."

2 A költészetet mindig foglalkoztatta az elmúlás, elsősorban a természetes, vagy az önként vállalt értelmes halál gondolata. Sylvia Plath azonban az önpusztítás, a megsemmisülés gondolatának vonzásában írta verseit. A. Alvarez találó metaforáját idézve ,the savage God', ,a kegyetlen isten' hatalmában élt és alkotott. Költői eredetisége abból fakad, hogy a hagyományosan nőinek tekintett témák, mint pl. az asszonysors, a házasság, a gyermekszülés nála nem a megszokott képzetekkel, nem a családi boldogság és harmónia képzeteiivei társulnak, hanem olyan világot jelentenek, amely tragikumot hordoz magában. A feminin világban a látomásszerű, a transzcendens lehetősége ragadja meg, azok a motívumok, amelyekben a halálvágy pontosan megjeleníthető. Ilyen látomásszerű képekből épül fel a , Daddy' (,Apu') című verse

3, Ariel c. kötetének egyik legjobb alkotása: Kinőttelek, kinőttelek: Fekete cipő, visellek Harminc éve, mint egy láb, Féregfehéren, s lélegzeni, Tüszkölni alig merek. Apu, meg kellett hogy öljelek. De már előtte meghaltál — Márvány-súly, csupa-isten zsák, Szörnyszobor, egy-szürke bütyköd Böhöm friscói fóka, Atlanti habba lóg fejed, Hol kékre babzöld víz pezseg A szép Nauset előtt, Imádkoztam, hogy visszatérj. Ach, du Dreck. 406