Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bertha Csilla: A mitikus-költői dráma két változata: W. B. Yeats és Tamási Áron játékai

irodalmi művekben kifejezésre jutnak ezek a gondolatok: az sem új, csak elfelejtett. A valóság és a képzelet összhangja a legősibb költői lélek adománya, amelyet leghívebben a nép őrzött meg."

1

1 Az organikus látásmódban az ember és az univerzum között ott áll a közösség. Természetes, hogy Tamásinál is, Yeatsnél is a nagy létproblémák mindig kapcsolódnak a nemzeti sorskérdésekhez. Yeats drámáiban többnyire ír mitológiai vagy legendabeli hősök szerepeinek, s találkoznak vagy harcolnak természetfölötti hatalmakkal. Az érzékeken túli világ képviselői természetes módon jelennek meg, és a két világszint között teljes kommunikáció, egymásrahatás létezik. Katalin grófnő a róla elnevezett drámában természetfölötti erőkkel harcolva és egyezkedve tölti be a mitikus hős népszabadítószerepét. A félig emberi, félig isteni származású Cuchalain több drámában is a nemes, bátor, önfeláldozó emberi magatartásforma megtestesítőjeként ütközik másféle magatartásformákkal (On Baile's Strand, The Green Helmet, At the Hawk's Well), természeti elemekkel (On Baile's Strand) vagy a spirituális tartomány küldötteivel (

At the Hatok'

s Well, The Only Jealousy of Emer, The Death of Cuchulain). Tamási játékaiban hasonlóképpen a világ teljessége sűrűsödik képekké, de nála többnyire realisztikusabban, konkrétabban megrajzolt népi szituációk és hősök nőnek mitikus érvényűekké ( Énekes madár, Tündöklő Jeromos). A legnyilvánvalóbban mitikus töltésű darabja, az Osvigasztalás, amelyben az ősi, természeti, organikus életrendet jelképező hős ütközik meg az emberek hozta törvényekkel, a kisszerű, alacsony rendű, hétköznapi, városi civilizáció által megrontott léttel. A népe sorsát megtestesítő, mitikussá növő hős az írónak azt a hitét is jelképezi, hogy a megmaradás s a fölemelkedés útja csak az ősi, tiszta, érintetlen életmód föltámasztása révén képzelhető el, szemben a városi élet gátak közé szorítottságával, a képmutató hatalommal. A megfordíthatatlannak tetsző társadalmi-történelmi realitásokkal szembeni állásfoglalása s a jelen előli pogányos-mitikus menekülésvágya ismét közelebbről rokonítja Yeats felfogásával. Yeats is a régi nagyság, nemesség, hősiesség fölélesztésében s a modern technikai civilizáció kirekesztésében látta népe újjászületésének lehetőségét. A mítoszokból vagy legendákból előlépő hősei a csak a múltban élő egyéni emelkedettséget példázzák, de pl. a The Countess Cathleen-ben (Katalin grófnő) Yeats társadalmi elképzelése is fölsejlik: az arisztokrácia és a parasztság ideális kapcsolata, összefogása, a szinte patriarchális viszonyok visszaállítása biztosíthatna harmonikus életet Írországban. A századforduló táján ez az ősi életforma már Írországban is fölbomlóban volt, s az erősödő középosztályt Yeats mindig lelki szegénységgel, fantáziátlansággal, földhözragadt anyagiassággal azonosította. Az ellenérzést csak fokozhatta, hogy az ipar s a kereskedelem fejlődése nem csupán a világ változásainak természetes rendje szerint roncsolta szét az írek százados életmódját, hanem ráadásul az idegen, elnyomó hatalom közvetítésével tört be, elsősorban annak érdekeit szolgálta, többszörösen is idegen volt tehát. Ezért öltenek a pokol-küldötte démonok a drámában éppen kereskedőformát, s ezért annyira veszélyes a hatásuk, hiszen a szegények olyan helyzetben vannak, hogy kénytelenek pénzért a lelküket is eladni. Ily módon a darab modern allegória is az írek sajátos létformájától merőben idegen erők uralomra jutásának veszélyéről. 394