Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Szabó István: A szóképalkotásról

Ennek magyarázatához azonban különböző, de egymással összefüggő, éspedig pszichológiai (képzettársítás), logikai-kignitív (a fogalomalkotás, a gondolati tükrözés asszociatív-analogikus elemei), valamint nyelvi tények (a jelentés asszociatív zónája, jelentéstények kölcsönhatása) figyelembevétele szükséges. Régóta tudott dolog — az újgrammatikusok, köztük Gombocz Zoltán (1926: 57.) is, e tényt hangsúlyozták tűi, abszolutizálták jelentéselméletükben, vö. Pais Dezső (1961) — , hogy a tudat általában olyan dolgok, jelenségek között létesít asszociatív kapcsolatot, ill. olyan dolgok, kategóriák nyelvi jelét vonatkoztatja egymásra, helyettesíti egymással, amelyek között külső vagy belső hasonlóság, funkcionális azonosság vagy rokonság, valamilyen párhuzamosság, analógia vagy idő- és térbeli kapcsolat van. Az anatómiai értelemben vett száj és zacskó szája között alaki és funkcionális kapcsolat áll fenn ; az anatómiai nyak és az üveg nyaka közötti kapcsolat alapja a külső hasonlóság; a tigris és a veszekedős nő között a harciasság fogalma alapján létesült kapcsolat; (2c)-ben pl. ,szurony' azért helyettesíti ,katona' szót, mert a két dolog között azok állandó tér- és időbeli kapcsolata alapján létesített a tudat kapcsolatot (metonimia). Ily módon a metaforikus, metonimikus stb. jelentésátvitel a dolgok, jelenségek külső vagy belső vagy funkcionális hasonlósága, térbeli- időbeli kapcsolata által motivált, nem önkényes. Vizsgáljuk meg ebből a szempontból (2h)-t. ,Malomra hajtani a vizet' nyilvánvaló, a vízimalom lapátkerekére vonatkozó képtársítás. A malom működésének intenzitása a lapátkerékre ziiduló vízmennyiségtől függ. Valamilyen magatartással valakinek az érdekeit elősegíteni analóg azzal, mint amikor valakinek a malmára hajtjuk a vizet. A vizet ember hajtja, de a viszály valakinek kedvezhet, és ,valakinek kedvezni' = .malmára hajtani a vizet', ezért: ,a viszály valakinek kedvez' = ,a viszály valakinek a malmára hajtja a vizet, ,Viszály ( +Elvont fogalom), ezért nem hajthatja a vizet, de az adott képtársítás a szókapcsolást motiválja és a formális anomália ellenére a kép érthető. 4. A megszemélyesítés pszichológiai háttere más. Mi motiválja pl. (2e) szabálytalan szókapcsolását? (2e)-ben ,örül' igét, amelynek az alannyal szembeni szelekciós követelménye (-(-Élőlény), (-(-Emberi lény) vagy ( +Állat), a vetésre vonatkoztattuk. Van-e valamilyen hasonlatosság az ember öröme és aközött, ahogyan a növényi organizmus a számára kedvező tényre reagál? A köznapi szemléletben van. A megszemélyesítés forrása ui. az ember antropomorf szemlélete. Szemben a metaforikus, metonimikus stb. értelmű szóképpel, amelyet a dolgok között meglevő tér-, időbeli kapcsolat, analógiák, hasonlatosságok motiválnak, a beszélő a megszemélyesítésnél saját szubjektív énjét vetíti ki a dolgokba. Röviden: megszemélyesítésnél az emberközpontú látásmód dominál, és ily módon a megszemélyesítés szubjektíve motivált. Vö. Török Gábor (1968: 113- 130). E közismert tényeket azért kell leszögeznünk, mert nélkülük a képletes közlés alkotása és értelmezése nem írható le. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy a megszemélyesítés a valóság által egyáltalán nem motivált, teljesen önkényes játéka a képzeletnek, (2f)-fel vessük egybe (5)-t, (6 a, b)-t: (5) +,Az autó szavalni akar.' (6) a) ,A telihold bekandikált az ablakon.' b) ~f-,A telihold kisétált az ajtón.' 380