Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Szabó István: A szóképalkotásról

(2f) és (6a) szemantikailag anomális, de képletesen értelmezhető. (5)-nek és (6b)-nek képletes jelentése sincs. Az autó üzemben tartásának feltételei és az élő szervezet szükségletei között a köznapi szemlélet szintjén analógiás kapcsolat létesíthető. De egyetlen olyan tulajdonsága sincs az autónak, amely alapján az a ,szavalni' igéhez alanyként rendelhető lenne. (6a) azért fogadható el képletes közlésként, mert a holdat a naiv szemlélet megszemélyesítette, alakja és fénye alapján az emberi arccal asszociálta; a fény a szem képével, az utóbbi pedig a ,lát', ,néz', ,bekandikál' fogalmával társítható. (6b) azért elfogadhatatlan megszemélyesítésként is, mert a holdnak nincs olyan tulajdonsága, amely az említett irányban való helyváltoztatás képéhez társítható lenne. Röviden: a képletes közlés „anomális" fogalom- és jelentéskapcsolásai a tudat működés közvetítésével a valóság által meghatározottak. A nyelvi szabálytalanság és a szubjektív látásmód mögött tehát bizonyos szabályszerűség uralkodik. 5. KF-nél e kérdés merőben más megközelítését találjuk: „There are cases in which a sentence may have a reading for some speakers in some settings which it does not have in isolation for all speakers. But these cases are essentially idiomatic in the sense that meaning is determined either by special stipulation (passwords, nonsenses, etc.) or by special rules (some codes and the like) or by special information about the intentions of the speaker." KF (1965: 488.) KF itt a képletes közlés fogalmát leszűkíti azokra az esetekre, amikor két ember vagy valamely csoport általi előzetes megegyezés alapján valamely nyelvi megnyilatkozást (amely lehet egyetlen hang, szó, szókapcsolat vagy mondat) valami jeleként, cselekvésre késztető szignálként használjuk. (Pl. ,Jön a vonat' helyett — a jelben való előzetes megállapodás szerint — kiáltunk valamit). KF összekeveri a képes beszédet és a verbális szignált, vagyis két merőben különböző nyelvi kategóriát. Ezt bizonyítja az idézett passzusban is előforduló ,

setting' terminus meghatározása is

3. Ezen KF szövegkörnyezetet ért. A fentebb idézett passzusban pedig a képletes jelentésnek a megállapodás általi meghatározottságáról (stipulation, passwords, nonsenses, codes) beszél. Az utóbbi a szignálra vonatkozik. A szignál és a jelszó megértéséhez ui. elégséges annak az előzetes megállapodás szerinti használata. A titkos beszéd dekódolásához nem szükséges a szövegkörnyezet figyelembevétele. KF (uo.) a fentebb idézett passzus után ezt írja: ,,If a theory of selective effect of setting were to deal with such cases, no such theory would be possible because any sentence may mean anything you like simply be constructing to include the appropriate stipulation." Ez a passzus újabb bizonyítéka annak, hogy KF összemossa a képletes közlés és az előzetes megállapodás szabályai szerint használt szignál (virágnyelv) fogalmát. A két kategória ilyen azonosítása nem fogadható el. A titkos beszéd használatát szűkebb csoport megállapodása szerinti szabályok, a jelhasználatnak az össztársadalmi szabályoktól eltérő konven„á. . . the setting is the linguistic context in which the utterance occurs

: the written or spoken discourse of which the utterance is a part." KF (i. m. 488.) 381