Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Hollóné Kacsó Erzsébet: A munkakör és iskolai végzettség kapcsolatának elemzése az állami gazdaságokban szellemi munkakörökben foglalkoztatottak körében

nincsenek — közben számos tanfolyammal (ezt rendeletek is előírják), folyamatos önképzéssel, biztosították e szakemberek pozíciójukban maradásukat. „Papíron feltüntetett" képesítésük ily módon lehet jóval alacsonyabb, mint amelyet ma az adott munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi fokozatként tüntetnek fel. A felsőfokú képzettséget igénylő munkakörökben ma elég magas (több mint 30%) a középfokú végzettségűek aránya. Valószínű ennek oka az, hogy az a munkásgárda, amely a szocialista átalakulás idején került vezető posztokra, utólag csak a középfokú képesítés megszerzéséig jutott el. Előrejelzések szerint még 1991-ben is számolni kell felsőszintű vezetői munkakörökben csak középiskolát végzett dolgozók alkalmazásával. Egyrészt azért, mert a jelenlegi rendelkezések nem „kényszerítik" eléggé a dolgozókat magasabb képzettség megszerzésére, másrészt a tehetséges érettségizett dolgozók kiemelésének lehetőségét továbbra is fenn kell tartani (bár a kiemelést követően kötelezni és ösztönözni kellene őket a munkakörük betöltéséhez szükséges szakirányú és szintű szakképzettség megszerzésére). Továbbá azzal is indokolható, hogy még mindig vannak olyan vezető munkakörök, amelyek betöltéséhez szükséges iskolázottsági szint meghatározása laza — közép- és felsőfokú végzettséggel egyaránt betölthetők —, ezért ide a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kevésbé áramlanak. (Erre példa a személyzeti vezetői munkakör, melyet a vizsgált területen csak 20%-ban egyetemi és 23%-ban főiskolai végzettségűek, és több mint 50%-ban középfokú végzettségűek töltenek be. Ez a megoszlás még annak ismeretében is rossznak tekinthető, hogy ebben a beosztásban a vezetők kiválasztásánál a politikai alkalmasság kerül előtérbe.) A középszintű vezetők kategóriájában a középfokú végzettség dominál kb. 50%-os arányban. 1/3-uk egyetemet, főiskolát végzett. A jelzett megoszlás azzal van összefüggésben, hogy ez a vezetői kategória rendkívül heterogén munkaköröket tartalmaz. Például ide tartoznak a kerület vezetők, a nagyobb önelszámoló egységek vezetői, akiknek munkakörük betöltéséhez egyetemi, főiskolai végzettség szükséges, és ide tartoznak az előbbiek alá rendelt telepvezetők is, akiknek feladataik ellátásához elegendő a középfokú végzettség. A középszintű vezetők csoportjához a legmagasabb — az összes szelleminek minősülő munkakörhöz viszonyítva — azoknak az aránya, akik 8 általánosnál kevesebbet végeztek. Megnyugtató, hogy számuk kevés. Kívánatos, hogy az alsóbb szintű vezetők is rendelkezzenek legalább alapfokú iskolázottsági szinttel, sőt a középszintű iskolai végzettség lenne a mai kor követelményeinek megfelelően szükséges. Az ügyintézők csoportjában feltűnően jó az egyetemet, főiskolát végzettek aránya (40% felett). Ennek az a magyarázata, hogy a megfelelő gyakorlati idő letöltéséig ez a munkakör a fiatal kezdő szakemberek pályafutásának első állomása, valamint általában itt szerepelnek azon felsőfokú végzettségűek, akik nincsenek vezető beosztásban. Döntően középfokú végzettségűek töltik be az ügyintézői munkaköröket. Kb. 12%,-uk azonban 8 általánossal (illetve ennél alacsonyabb) iskolai végzettséggel rendelkezik. Az említett alacsony iskolázottsági szint a 45 éves illetve 45 év feletti korosztályra jellemző. E korosztály a kötelező iskoláztatás keretében csak ü osztályt végezhetett alapfokon, az akkori iskolarendszer felépítéséből adódóan. Nagy részük (nők34