Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Hollóné Kacsó Erzsébet: A munkakör és iskolai végzettség kapcsolatának elemzése az állami gazdaságokban szellemi munkakörökben foglalkoztatottak körében

kálisan — tehát a szakképzettség színtje — és horizontálisan — a szakképzettség típusa — szerint értelmezhető. Első megközelítésben a munkakör és iskolai végzettség kapcsolatát a különböző munkaköri csoportok iskolai végzettségi szintje szerint vizsgálom, annak meg- illetve meg nem felelését elemzem az ismertetett vizsgálati mód szer alapján. A magasabb vezetők (állami gazdaságokban: az igazgatók, helyettesek, műszaki vezetők, termelési vezetők, kereskedelmi vezetők, közgazdasági vezetők, személyzeti vezetők) és a különböző, sok esetben az előbb felsoroltakhoz hasonló megoszlású tevékenységi körökben foglalkoztatott főosztályvezetők munkakörének betöltéséhez elsődlegesen egyetemi, főiskolai végzettség szükséges. 2. tábla Munkakör és iskolai végzettséf/ közötti kapcsolat. A különböző munkaköri csoportok iskolai végzettségi szintje. Az iskolai végzettség szintje Munkakör Egyetem Főiskola ,

ett segi Szakmunkásképző 8 általános 8 ált. alatt Összesen Magasabb vezetők Főosztályvezetők I rányitok, ('gységvezetők Beosztott in. kor (ügyintézők) 52.7 44,'.5 15,0 21.8 14,0 18,4 J 9,5 20,8 27,9 30,2 45,6 41,fi 1,9 2,1 1 1,2 4,2 3,5 4,8 7,2 10,0 0,2 1,5 1,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 2. tábla adatai alapján megállapítható, hogy az állami gazdaságokban a magasabb vezetők 2/3-a rendelkezik felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettséggel, szűken vett 1/3-uk középfokú végzettségű (ebben a szakmunkásokat is számításba vettem). Akadnak azonban 3,5%-os arányban — bár abszolút adatokkal kifejezve ez kis hányadot jelent — olyan magasabb vezetők is, aki csak 8 osztályt végeztek, ők az idősebb generációhoz tartoznak. Hasonló a főosztályvezetők iskolai végzettség szerinti megoszlása is felső- és középfokú végzettségűek tekintetében. Szembetűnő, hogy 4,8%-uk csak 8 osztállyal rendelkezik, 0,2%-uk ennél is kevesebbet végzett. A viszonylag alacsony iskolai végzettséggel magasabb vezető pozícióba kerülés azzal magyarázható, hogy a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása, a technológiai színvonal emelkedése, magasan kvalifikált dolgozók iránti igény-növekedésével párosult, és a szükséglet felfutását a képzés nem tudta követni. Másrészt, a szocialista átalakulás idején nagyszámú munkás és paraszt származású — alacsony iskolai végzettséggel rendelkező — dolgozó került vezető pozícióba. Figyelembe kell azonban vennünk a nagy tapasztalatot, rátermettséget, vezetőkészséget, amely sok esetben pótolni tudja a hiányzó szakképzettséget. Feltehetően, — erre megfelelő adataim 3 33