Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Vasas Joaehim: A kiegészítő, kisegítő gazdaságról
mus építésének nemzetközi és magyarországi gyakorlatában sem. A marxistaleninista tanítás elméletileg már választ adott ezekre a tevékenységi formákra. A szocializmus építésének nemzetközi és hazai tapasztalatai sokoldalúan bizonyították helyességét. A marxizmus-leninizmus elméletileg tételesen megválaszolta ezeket a kérdéseket. Gondolok itt a szocializmus építésében az áruviszonyokról szóló marxista-leninista tanításra. A kisárutermelés szükségességéről szóló tanításokra, az érdekeltségre, az anyagi érdekeltségre vonatkozó marxista-leninista tételekre, a jövedelem szocialista elosztására vonatkozó elvi útmutatásokra. Összegezve tehát: nem kell új elméleti válaszokat adni ezekre a kérdésekre. A kisvállalkozás sem új jelenség, nem új felfedezés! ,,A mindent központilag kezelés, a mindennek központilag történő eldöntése és azok helyi végrehajtása" szemléletmódon az 1968-as gazdaságirányítási reform lényegesen változtatott, s határozott lépéseket tett az önálló gazdálkodás megteremtése érdekében. A gazdálkodás önállóságát, a vállalkozást nem szabad leszűkíteni a kisvállalkozásra. A nagyvállalatok is vállalkozók, gazdálkodók. Ideológiailag, elméletileg és gyakorlatilag elfogadhatatlan, hogy csak a kisvállalkozások az igazi vállalkozások. A mi társadalmunk nem a kisvállalkozások társadalma. Az igaz, hogy az elkövetkező időszakban a piac szerepe, jelentősége, s lehetőségei is növekedni fognak. Mindezek nagyobb fokú rugalmasságot, reagáló képességet, vállalkozást igényelnek, mint korábban, ami tervszerűbb, tudatosabb munka nélkül elképzelhetetlen. A kisvállalkozás nem társadalmi ideál, s nem is lehet az. A képességek, a tehetségek kibontakozása nem csak a kisvállalkozás keretén belül képzelhető el. Az önmegvalósítás, az értelmes, hatékony, tartalmas munka feltételei és lehetőségei objektíve is nagyobbak a szocialista nagyvállalatoknál, a kereskedelemben, mint a kisvállalkozásban. Azt viszont sokoldalúan tanulmányozni kell, hogy miért nem ad a nagyvállalat még szélesebbkörű lehetőséget erre a kibontakozásra. Mégis a propagandában és az agitációban a marxista-leninista elméleti tanítások alapján a változó valóság viszonyai között kielégítő, elfogadható magyarázatokat kell adni ezekkel az új jelenségekkel kapcsolatban. Felvetődik egy sor kérdés: kinek jó ez? Erősíti-e vagy gátolja a szocialista fejlődést, stb. ? A válasznál a következőket kell szemelőtt tartani: E tevékenységi formák kapcsán a szocialista tulajdon nem csorbul, ha ezek léteznek. Nem szűkül, nem megy össze a szocialista tulajdon, mert a bérbeadott üzlet továbbra is szocialista tulajdon marad. Továbbá olyan szempontból is vizsgálni kell, hogy a nemzeti jövedelmet csökkenti-e, fogyasztja-e, vagy éppen gyarapítja? Ezekre a kérdésekre azt hiszem igenlő a válaszunk, alapvetően gazdagítja a nemzeti jövedelmet. Lényeges kérdés az is, és talán itt van a legnagyobb ellentmondás, hogy érvényesül-e a munka szerinti elosztás, arányban vannak-e az ezeken a területeken keletkezett bérek a végzett munkával. A válasz az, hogy alapvetően és összességében igen. Hozzáteszem azonban, hogy nem minden területen. Köztudott az is, hogy a munka nélkül vagy a munkával nem arányos jövedelem ellen mindig felléptünk és fellépünk ott, ahol előfordult. E tevékenység kapcsán azonban politikai és elvi magatartásról is szó van. Ez viszont harc 21