Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Lisztóczky László: Erdélyi János és a Kalevala
5. Erdélyi maga is hangsúlyozta: „remélem, hogy akad egy-két jó hiszemű irodalombarát, ki megnyugodván ügyekezetemben, elismerendi, hogy ezt nem csak oda vetve mondom, s elfogadja emlékeztetésimet." 3 0 Számos kortársánál megértésre talált elképzelése. Itt csak Arany Jánosra hivatkozunk, aki folyóiratszerkesztőként részt vállalt az áthonosítási program végrehajtásából. A kritikai kiadás munkálatai során került felszínre, hogy milyen szívesen közölt alkotásokat a „határos" népek irodalmából. 3 1 Szívügyének tekintette a finn folklór népszerűsítését is. 3 2 A régi dán balladák kapcsán fogalmazta meg, „hogy balladaköltészetünket az irányban törekedjünk megújítani". 33 (Vitatott volta miatt zárójelben említjük meg, hogy Képes Géza — stíluselemzés alapján — Kalevala-hatást mutatott ki Arany Keveháza és Rege a csodaszarvasról című „őskölteményeiben". Az ellenérvek sem vetették el, hogy a két mű „bokros" alliterációrendszere visszavezethető a Kalevalára. 3 4) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a finn népköltészet mélyebb meggyökerezésének az irodalomtörténeti okokon kívül az is gátat szabott, hogy a nyelvészeti viták egyelőre megosztották a véleményeket, megzavarták az erre irányuló kísérleteket. A dunai népek kultúrájának átsajátítását is akadályozta a beolvasztásra törekvő, kultúrfölényt hirdető nacionalizmus. Ezek a tények azonban csak tovább növelik Erdélyi áthonosítási programjának nagyvonalú, előremutató — a „bartóki szintézis" elemeit magában rejtő — értékeit. A korszak előítéleteivel való bátor szembehelyezkedése is gondolatainak komolyságát, megalapozottságát bizonyítja. Ha elméletében vannak is még ösztönös mozzanatok, a közös alapállás, a gyökerekig rokon szemlélet XX. századi nagyjainkchoz hasonló összefüggések fölismeréséig vezette. 6. Erdélyi gondolatainak érvényességét bizonyítják XX. századi irodalmunk fejleményei is. Tekintete arra a tájra hatolt, ahonnan újabb irodalmunkat termékenyítő hatás érte. Olyan ihletforrásra mutatott rá, amelyre költészetünknek valóban szüksége volt. Programja századunkban vált valóra, így az visszafelé is igazolást nyert. Újabb líránk olyan kiválóságai, mint József Attila, Gulyás Pál vagy Juhász Ferenc, igen jelentős indítást kaptak a Kalevalától, amely Vikár Béla fordításában valósággal „magyar művé" vált. 7. Sőtér István úgy látja, hogy „Bartók és Kodály zenei népiessége mintegy megismétli azt az utat, melyet a költészeti népiesség tett meg, Erdélyi kezdeménye nyomán". 3 5 Tételét aztán sokoldalúan bizonyította T. Erdélyi Ilona. 3 6 A Bartók-koncepció irodalmi hatására és párhuzamaira pedig — átfogó igénnyel — Gál István hívta föl a figyelmet. 3 7 Ehhez a koncepcióhoz viszont elválaszthatatlanul hozzátartozik egyfelől a pentaton dallamok, másfelől a Kalevala világa is. A múlt században az irodalmi népiességgel egyenértékű kísérlet a zenei népiesség megteremtésére nem történhetett. Dolgozatunk azonban azt is érzékeltetni próbálta, hogy a XIX. századi költészeti népiesség csak részben váltotta valóra Erdélyi elveit, nem lépett túl a nyelvi-stiláris szinten, amelynél ő mélyebbre látott. Többször is rámutatott például, hogy a folklóralkotás „mindig a tisztán emberi felé irányul. . . " 3 8 A személyes tartalmak visszafogott kifejezése, természeti képek mögé rejtése vonzotta a költészetben. Szemléletes hasonlattal érzékeltette a népdal elszemélytelenedésének, a tökéletes stílustisztaság kialakulásának folyamatát: „A nép nem individuum, s következőleg dalai nem az 217
