Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Lisztóczky László: Erdélyi János és a Kalevala

ERDÉLYI JÁNOS ÉS A KALEVALA LISZTÓCZKY LÁSZLÓ A Kalevalának világirodalmi önértékén túli különös jelentősége van a magyar kultúra számára. Ez kiváltképpen abban a sokrétű ihlető-termékenyítő hatásban mutatkozik meg, amelyet az eposz XX. századi költészetünkre gyakorolt, nemkülönben abban, hogy kevés műből készült annyi részleges és teljes magyar fordítás.

1 A finn hősköltemény iránti érdeklődés a múlt század közepén bontakozott ki a finn-magyar nyelvrokonságot bizonyító tudósok munkásságában. Reguly Antal 1840-ben finn földről szüleihez intézett levelében homéroszi magaslatra emelte az eposz szépségeit, és bejelentette magyarra fordításának tervét.

2 1841-ben jelent meg egy barát jához írt levele a Gellért-legendát idéző finn népdal, az Őrlő dal fordításával, mely először avatta be az érdeklődőket a kalevalai költészet világába.

3 „Bölcsőkeresőnk" hozzákezdett az eposz (az 1835-ben közreadott Régi-Kalevala) átültetéséhez is, fordítástöredéke azonban 1908-ig lappangott.

4 Reguly örökébe lépett Hunfalvy Pál, aki már első szintézisre törő összehasonlító nyelvészeti tanulmányában bő információt adott az eposzról, 11 sort le is fordított belőle.

5 1853-ban a Szépirodalmi Lapok hasábjain az 1849-ben megszületett Űj-Kalevala teljes keresztmetszetét bemutatta olvasóinak, s ismertetését saját fordításrészleteivel illusztrálta.

0 Reguly és Hunfalvy nyelvtudományi munkásságuk révén ismerkedtek meg a Kalevalával. Ez volt az elsődleges forrása népszerűsítő tevékenységüknek is, amelyet segített finn nyelvtudásuk. A finn népköltészet művészi erejét, világhírét fegyverként használták föl a finneket lekicsinylő nemzeti elfogultság és hiúság elleni küzdelemben. A Kalevalában a magyar népköltészetre vonatkoztatható analógiákat tételeztek föl. Az eposzról szóló tudósításaikra a kortársak közül Erdélyi János reagált a legfogékonyabban és a legrendszeresebben. Irodalomtudósaink sorában ő az első, aki már a legkorábbi években élénk figyelemmel kísérte a Kalevala sorsát, fölfogta annak szellemi üzenetét. Nem a nyelvrokonítás szándéka tette érdekeltté ebben, a finn nyelvet nem ismerte: értékelő, elemző szempontjai, következtetései irodalomtudományi törekvéseivel függtek össze. Népnemzeti esztétikájának kialakulásában mint modell északi rokonaink Elias Lönnrot által egybeszerkesztett kollektív remekműve is szerepet játszott. I. Herder útmutatásai nyomán formálódó irodalomszemlélete szükségszerűvé tette találkozását a finn népköltészettel. Már 1842 elején, magyar népköltészeti kutatásainak kezdeti szakaszában, népköltészetünket új megvilágításba helyező tanulmányainak megírása előtt cikket közölt a finn folklórról, a Kalevaláról: az eposz is hozzájárult irodalmi elveinek tisztázásához. 14* 209