Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gál István: Fáy az íróreformer

hiszen nevelési szakirodalmunknál az ilyenfajta munka hiányzik, illetve csak később foglalkoznak ezzel az illetékes szakemberek. Ez a mű jelzi előre számunkra azt, hogy Fáy András a literatúra szűkebb terrénumából kilépve is társadalmi méretekben gondolkodik és felelősséget érez minden, a nemzet életét befolyásoló tényező javításáért. „Használni! vala éltem minden törekvése, jelszava" írja igen jóval később egy munkájában."

7 A Bokréta c. művét csak 11 év múlva követte a Friss Bokréta, mellyel hazájának kedveskedik Fáy András, 1818-ban Trattner János Tamás betűivel s költségével. Ha összevetjük a Bokrétával megállapíthatjuk, hogy minden szempontból felülmúlja azt. A Friss Bokrétá ban olvasható versek tartalmilag és formailag is érettebbek, kidolgozottabbak elődeiknél. Bár a szentimentalista érzés, hangulat ezekben is kifejezést nyer, de racionálisabbak és eszmeileg gazdagabbak. Lírai hangulatot sugall a Hányatás c. verse és figyelemre méltóak még a kötetben a Csók, Árva, Panasz, Kettős szerelem, a Hazához c. lírai alkotások. Az anacreoni sorok gyakoriak az említett versekben, de Berzsenyi hatása is jól érzékelhető. Megveti az anyagi gazdagságot és számára az igazi emberi érték más tartalmú. „Csak az élhet boldogul, aki a zajtól el van rejtve! En álpompáid megvetem; Csak barátság s szerelem közt a világtól elrejtve Folyhasson le az életem!" A két kötetben található versei nem ragadtatják el sem a korabeli löktőket, de magát Fáyt sem. Reálisan ítéli meg poétái képességeit és ebben a kötetében ezt előzően átérezve írja meg a Hattyúének c. versét. Érdekessége még ennek a kiadványnak, hogy megtalálható benne a Ne sírj lyánka kezdetű verse, amelyet maga a szerző meg is zenésített. Ebben a kötetben található még Engel-től Las Casasnak öröm elragadtatása c. munkája. A kiadvány legjelentősebb és legsikerültebb elbeszélése A különös testamentum, melyet eredeti tréfának nevez Fáy. Badics Ferenc szerint ,,első társadalmi beszélyünk, mely a magyar életből veszi tárgyát. . . szelíd komolysággal bírálja állapotainkat."

8 Egyetértünk Badics véleményével kiegészítve azzal, hogy az eddig megjelent elbeszélések, novellák elsősorban fordítások, esetleg magyarítások, de olyan elbeszélés, amely hűen mutatja be a magyar élet valóságát, tehát eredeti magyar téma nem található a magyar irodalomban. A novella közvetlen hangnemével szellemes fordulataival és valóság hűségével annyira foglalkoztatta a korabeli olvasókat, hogy találgatták melyik szereplő kinek felel meg a valóságban. Fáy Kazinczynak írt levelében így tiltakozik: ,,A Különös Testamentumnak mind külseje, mind belseje igazán eredeti, de semmi megtörtént eseten nem épülnek, mint sokan vélekedtek. A satira vaktában szúr, de kivált nálam, ha emlékeztet is, bizonyos czélt az üldözésre nem veszem."

0 A nevelés hiánya és fontossága itt is kiemelt hangsúlyt kap, különösen a nőnevelés hibáit érzékelteti az olvasóval. Az írótársak is ,,nagyszerű beszélynek" minősítik a Különös testamentumot. Az öreg mester Kazinczy így írt róla: „A Friss-Bokrétát tegnap késő este vévén, s már elolvastam, s kivált a Testamentumot épen nem várt gyönyörűséggel. Uram öcsém igen szép nyelvet ír, oly szép nyelvet, hogy ezt a Testamentumot még egyszer el 203