Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gál István: Fáy az íróreformer

fogom olvasni, s ha grammatikai jegyzéseket talán nem fogok belőle tenni, de stylisztikaikat fogok. Bár nyelvünknek úgy nevezett hősei írnának ilk szép nyelvet, mint az uramöcsémé. De ők úgy látszik hallani sem akarnay arról, hogy a stylisticának sok nemei vannak, és ami hiba volna az egyikben, a másikban érdem. Egek tudni, mennyiben illik a dolgozásra, a mi e czim alatt áll: hogy ez eredeti tréfa. Ha a fabula is Uram Öcsémé, úgy új okoknál fogva sajnálom, hogy Uram Öcsém tíz év óta tíz ilyen darabot nem adott."

1

0 Az elbeszélés valóban eredeti. Már az indítása is újszerű és szokatlan „Csörgey tanácsos egy nagyot prüsszentett — s meghalt." Fiának olyan végrendeletet hagyott hátra, amely megmentheti attól a veszedelemtől, amelyet neki a három felesége mellett át kellett élnie. A végrendelet kritériuma magas követelményeket támaszt azokkal a nőkkel szemben, akik Csörgey tanácsos fiát Károlyt szeretnék férjüknek. Szépnek és híúságnélkülinek, tanúltnak és műveltnek, de „fitogtatás" nélkülinek, gazdagnak, gőgnólkülinek kell lenni a leendő asszonynak. A novella cselekményszövése és szerkezete sok kívánni valót hagy maga után, szinte három felé hull e három férjet kereső hajadonnak Klárcsi, Póli és Nina cselekményeinek megfelelően. A praktikus szerkesztési elvek szinte teljesen háttérbe szorítják a fantáziát s így nem annyira a művészi, hanem a tanító jelleg dominál a novellában. Csörgey fia Károly számára hátrahagyott végrendeletben nemcsak a házassága ügyében intézkedik, hanem tízezer forintot egy újtípusú nőnevelőintézet létrehozására szánt, amely eltér nevelési tartalmában a korabeli nőnevelő intézetektől, ahol elsősorban hímzést, zongorát, gitár pengetést, táncot és divatos öltözködést tanítottak. Ehelyett „a leánykák főképpen arra vezéreltessenek, miként lehessenek idővel jó nők, háziasszonyok és anyák." A férfiak számára is biztosít tízezer forintot „oly tanítóra, ki a többi iskolákat befejezett ifjaknak az ó és új philosophia szőrszálhasogatásain kívül -- az élet philosophiáját tanítsa, mert első és fő tudomány: élni tudni a világban". Az első magyar víg novella a nevelést sürgeti nőknél, férfiaknál egyaránt. Közel hat évtizednek kellett eltelnie, hogy megértsék Fáy sürgető szavát. Az elbeszélés eredetisége miatt kapta a legnagyobb elismerést és ezen értékét még hat év múlva is hangsúlyozták. Balogh Sámuel A románokról c. cikkében is dicsérőleg említi az elbeszélést, de egyben megjegyzi, hogy az író „La Fontaine manirját követte ugyan, de azt egészen megnemzetesítve."

11 A különös testamentum motívumát valószínűleg Jean Paul Flegeljahre (1800) c. regényében olvashatta, melynek kiindulópontja szintén egy furcsa testamentum. Ez azonban nem von le a novella értékéből egy jottányit sem, mert eredeti magyar valóságot tükröz és ennek értékét az a tény emeli, hogy eleddig csak német fordítású elbeszéléseket olvashatott a magyar olvasóközönség. A magyar irodalom fellendítése érdekében felvállaltak egy olyan küzdelmet és harcot, melynek nehézsége közül csak egyet említünk. 1810-ig a külföldi könyvtárosok magyar könyveket nem vásároltak és nem is forgalmaztak.

12 Ez a zárlat csak 1813-tól oldódott fel, amikor Dayka Gábor verses kötetének kiadására egyetlen körmendi kereskedő vállalkozott. 1814 és 1816 között Kazinczy műveinek kiadását egy pesti, egy bajai és egy marosvásárhelyi polgár kísérelte meg. Ezt követte Fáy újabb műve, amelynek megjelenéséért sokat kellett vállalnia. Újabb mesék írására Szemere ösztönözte és mikor egy kötetre való anyag együtt állt, kiadót keresett Trattner Mátyás személyében, 204