Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gál István: Fáy az íróreformer

Fáytól — írja Szemere Pál Kazinczynak — , hogy ő a literátori pályafutástól három esztendőktől óta teljességgel elvonta magát. Mind gyerekség ez Pali, így szólt hozzám, s elveszett idő, melyet ti az irkálásra fordíttok. Most látom, hogy tüzed csak szalmaláng volt". Visszavonulásában barátai nem nyugodtak meg. 1815 tavaszán és őszén Veresegyházán meglátogatták. Kölcsey és Szemere a tavaszi találkozást arra használták fel, hogy a Mondolat-ügyet beszéljék meg és a Feleletet összeállítsák mesterük Kazinczy védelmére. Ekkor újabb meséket olvasott fel Fáy és Szemere tovább bíztatta a komikus műfajok írására, mintegy megjósolva a bekövetkezésre váró jövőt: „élni fog meséiben!" Az őszi András napon, melyet a szürettel kapcsoltak össze a vendégsereg eltávozása után Szemere ötletére verset rögtönöztek az unalom elűzésére. Ekkor született meg Kölcsey Kínok c. kis verse: Unalomból verset írni, Leányt szeretni, de nem bírni, Vonó nélkül hegedülni, Tüzes gerebenen ülni. (Divatcsarnok. 1853.) A baráti látogatások felelevenítették, de a betegségek sorozata viszont elvonta érdeklődését az irodalomról és magába mélyedve neveltetéséről, érzékenységéről elmélkedve mindössze 8 hét alatt írta meg: Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról c. művét 1816-ban. Fáyt ifjú kora óta állandó feszültségben tartotta az ember nevelésének célja és módja. Bármely művét vizsgáljuk, megállapítható az a sajátosság, hogy az nevelő célzatú, meséi, aforizmái, elbeszélései és regénye is. Ennek okát kutatva lépten nyomon az emberi boldogságkereséséhez jutunk el, amelyet a már említett első nevelési művében így fogalmaz meg: „A nevelés hibái épen azon nézőpontok elvesztéséből erednek, melyekből a nevelést és boldogságot tekinteni kell; meg kell tehát határozni, honnan és mint kellessen boldogságot meríteni?" A boldogságot csak a saját tehetségünk tökéletesítése útján nyerhetjük el. így a nevelésnek meghatározó szerepe van a boldogság elérésében. Az elvi megállapításai után a tehetség tökéletesítésének „nemeit" sorolja fel: a kifejtén, melyet elsősorban a természetre kell bízni és ez 10 éves korig tart. A nevelés, amely 20 — 22 évig terjed. Az önformálás, melyet öntapasztalásunk útján szerzünk meg. A nevelés területeit külön-külön is megvizsgálja, az értelmi, érzelmi, okozati nevelést és a legfontosabbnak ezek összhangját tartja. A nevelés folyamatában a nevelő személyiségét meghatározónak minősíti, akinek igen műveltnek, jól képzettnek, jó emberismerőnek, kifogástalan jelleműnek kell lennie, aki példakép a nevelő előtt. ,,Nehéz ilyet találni, de nem lehetetlen." Ennek több oka is van, amely sürgős orvoslást követel a társadalomtól, többek között nincs megfelelő nevelő-képző intézetünk, a nevelőt pénzért fogadják és cselédszámba veszik csupán, nincsenek jól felkészítve a nevelő munkára. Az egész magyar társadalom iskolai oktatás és nevelési gondjait nem foghatta még át. Ezt a művét úgy értelmezhetjük, mint egyfajta diagnózist az iskolai nevelésünk hibáiról és megállapításai reálisak. Még ettől is jobban hangsúlyozzuk azt a felelősséget, amellyel ezt a társadalmi gondot felvállalja, 202