Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Vasas Joaehim: A kiegészítő, kisegítő gazdaságról

Dr. VASAS JOACHIM: A kiegészítő, kisegítő gazdaságról Sok embert foglalkoztató s helyes, elfogadható választ igénylő téma, amely a kiegészítő, kisegítő gazdasággal összefüggésben napjainkban jelentkezik. Az agitációnak, a propagandának válaszolnia kell az ezzel kapcsolatos kérdésekre és a helyes elvi-politikai állásfoglalás és szemléletmód kialakítását kell elősegíteni. A témával kapcsolatos jelenségek elnevezése nem egészen pontos. Beszélnek második gazdaságról, másodlagos gazdaságról, kiegészítő, kisegítő, árnyék, háttér gazdaságról, stb. A lényeg nem is az elnevezésen van, hanem azon, amit értünk alatta. Ezeknek a kifejezéseknek a tartalma, a lényege azonos, mert a döntő, a meghatározó szerepet a szocialista ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatás végzi. Ehhez viszonyítva kiegészítő, kisegítő, másodlagos, stb. a tevékenység. A nemzeti jövedelem termelésében is kiegészítő, kisegítő, igen minimális szerepet töltenek be. Gazdasági, társadalmi szerepükhöz viszonyítva többszörös a morális, a közérzetet befolyásoló, a szemléletet alakító hatása. Az iparban és a szolgáltatásban a kiegészítő, kisegítő gazdaságok működését fokozott érdeklődés, a viták, helyenként pontatlanság és összekuszáltság jellemzi. Sokan ugyanazt mondják, de mást értenek alatta. A tömegkommunikáció az állami vállalatok és szövetkezetek rovására aránytalanul sokat és gyakran félreérthető módon foglalkozik a kiegészítő és kisegítő gazdaságokkal. Természetesen ennek következtében is a közvéleményben téves nézetek alakulnak ki. Mindenekelőtt szükséges tisztázni, mi a lényege ennek a munkának, melyek azok a fő tevékenységi formák, amelyek idetartoznak. A lényeg: a termelői és fogyasztói szükségletek jobb kielégítése, pótlólagos erőforrások feltárása, a gazdasági szervezetek nagyság szerinti összetételének javítása, a kistermelés szervezettebbé tétele, a társadalmilag hasznos kollektív és egyéni kezdeményezések kibontakozása, a töredék munka hasznos letöltése, a nem legális tevékenység, a kontár munka visszaszorítása! A legátfogóbb új szervezeti formák a következők: — vállalati gazdasági munkaközösség; — a kereskedelemben és vendéglátásban a szerződéses üzemeltetés; — magánvállalkozások gazdasági munkaközösségenként; — és a korábban már meglevő magánkisipari és magánkiskereskedelmi tevékenység bővülése. Nem tartozik ide a termelőszövetkezetek melléküzemágaiban folyó munka. A pontos megértés, megítélés érdekében vizsgálni kell, mi a tartalma, 2* 19