Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Doc. PhDr. Pavel Martuliak, CSc.: A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között

december 27—30-án. A kongresszus állást foglalt a nagybirtok köztulajdonba vétele mellett, nagygazdaságok kialakítását tervezték, „szocialista" jelzővel illették ezeket a gazdaságokat.

3 Ez az álláspont veszélyes szakadékhoz vezetett a parasztság és a munkásosztály között. Ez természetesen megfelelt a polgári osztály érdekeinek, mely az áruló jobboldali szociáldemokrata vezetőség segítségével akarta megfékezni a szocialista forradalom kirobbanásának lehetőségét. A burzsoázia mindenképpen meg akarta akadályozni a munkás-paraszt szövetség kialakulását. Ezért ígérte meg a nagybirtokok felosztását. A földbirtokok egy részét a nagygazdáknak akarták átengedni, de a földbirtokosok tulajdonában is hagytak volna földet. Ez a szlovák vidék burzsoáziájának megerősítéséhez vezetett. Ezeknek a céloknak az elérését szolgálta volna az a földreform, amit 1918— 20-ban fogadott el a parlament. Gyakorlatilag a burzsoázia és a földbirtokosok kompromisszuma volt ez a reform; a parasztság rovására. A nagybirtokokból leszabott földet — amiért az állam magas kártérítést fizetett — az Állami Földhivatal magas áron árusította. így sikerült megállítani a forradalmi mozgalmat egy időre a szolvák vidéken. Csak lassan jutott a parasztság arra a meggyőződésre, hogy a burzsoázia nem tudja, de nem is akarja födhöz juttatni a szegény parasztot. Az agrár-burzsoázia fontos politikai támasza volt Közép-Szlovákiában is a Kisgazdapárt. Ez a párt arra törekedett, hogy megakadályozza a munkásparaszt szövetség megalakulását és megbontsa az ipari és mezőgazdasági munkások mozgalmának egységét. A párt kisgazdákat, szegény parasztokat és földmunkásokat toborzott tagjai körébe. Számukra alakultak Közép-Szlovákiában az ún. parasztegyletek. Már a húszas évek közepén meggyőződött a kisgazdapárti vezetők kétszínűségéről a kisparasztság és nagy számban kiléptek a pártból. A Kisgazdapárton kívül a Hlinka néppárt igyekezett befolyásolni a parasztság gondolkozását. Ennek a pártnak erős befolyása volt Közép-Szlovákiában is. Ez a párt népámító politikájával azt akarta elérni, hogy felhasználhassa a nép elégedetlenségét a földreform és a cseh burzsoázia gyarmatizáló politikájának érdekében. Mint klerikális párt, elsősorban az egyházi birtokok helyzetét védte. Bár a néppárt és más burzsoá párt is szavakkal és újságcikkekkel léptek fel a parasztok érdekében, valójában soha sem tettek semmit, ami megkönnyítette volna a parasztság helyzetét a kapitalista nagybirtokosokkal szemben. Ezt a feladatot csak a forradalmi marxista—leninista munkáspárt tudta megoldani. A kül- és belpolitikai események hatására az 1919. év folyamán megalakult Közép-Szlovákiában is a szociáldemokrata mozgalom balszárnya, melyet az Országos Szakszervezeti Tanács képviselt és székhelye Ruzomberokon (Rózsahegy) volt. 1919 októberétől szemben állt a dr. Iván Dérer által vezetett bratislavai szociáldemokrata párt területi bizottságával. A balszárny kialakításában nagy szerepe volt a haladó lapoknak: Banská Bystrica-i (besztercebányai) Népszava, Vasmunkás, Ruzomberok-i „Szegények igazsága" tartozott a legjelentősebb baloldali irányítású újságok közé. A szociáldemokrata párt kettéválása 1920 nyarán történt. A Komintern II. kongresszusának hatása hozzájárult ehhez. A kongresszus 1920. július 19-től augusztus 7-ig tartó tanácskozásán részletesen foglalkozott a munkásosztály szövetségeseinek kérdésével is. A kommunista pártokat felszólította a munkásparaszt szövetség megerősítésére. A nemzetközi munkásmozgalomban igen nagy fordulatot jelentett V. I. Leninnek az agrárkérdéssel kapcsolatos tézisei/

1 A marxista balszárny már az 1919. szeptember 19-én tartott martini (Turócszentmár91