Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Doc. PhDr. Pavel Martuliak, CSc.: A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között
ton) kongresszusán átvette a párt vezetését Szlovákiában. Annak ellenére, hogy ez a kongresszus több tekintetben pozitív volt, mégsem tudta gyakorlatilag helyesen realizálni az agrárkérdés megoldását. Ennek egyik következménye a parasztság közömbös magatartása lett, az általános sztrájk idején 1920 decemberében. Keserű történelmi valóság, hogy a munkásság vereségét a csehszlovák dolgozók minden rétege saját bőrén érezte. E vereség tanulságát már 1921. január 16-án a marxista balszárny első kongresszusán megállapították. Ennek a lubochnai (Fenyőháza) kongresszusnak a fő célja a kommunista párt megszervezése és a III. Internacionáléba való belépés volt. A kongresszus minden pozitív vonása mellett sem volt képes helyesen állást foglalni az agrárkérdés mellett. Ezért nem is tudta megnyerni a csehszlovák parasztságot a csehszlovák burzsoázia elleni harchoz. Ez a nagy feladat a születendő kommunista pártra várt. A Csehszlovák Kommunista Párt már megalakulásakor (Prága, 1921. május 14—16.) fontos célul tűzte ki, hogy a munkásság és dolgozó parasztság közösen vegye át a hatalmat. Azonban a sok probléma, ami megoldásra várt, nem engedte rögtön napirendre tűzni a munkás-paraszt szövetség taktikai és stratégiai kérdéseit. Ennek ellenére a kommunista párt volt az egyetlen párt, amelyik segítette a parasztságot gondjai enyhítésében. Sok párttag áldozatkészségét bizonyítja, hogy a szegény parasztok legégetőbb problémáira összpontosították figyelmüket. Gyűléseken, megyei konferenciákon, hírlapokban, közgyűléseken elsősorban a burzsoá jellegű földreformot bírálták. 5 így például a CSKP szlovákiai lapja, a Szegények igaza 1922. szeptember 11-i számában bírálja a földosztó hivatal Árva megyei tevékenységét. A cikk ezzel a forradalmi felhívással végződik: „Ellenállásra hívjuk fel az árvái szegényeket! Árva ezeréves kizsákmányolóitól kárpótlás nélkül kell elvenni a földet! . . . A kommunista párt minden erejével segíti az árvái szegényeket." 6 Másik kommunista újság, a Banská Bistrica-i Népszava is bírálta a földreformot. Figyelmeztetett a visszaélésekre és a csalásokra, melyeket az állam és a földhivatal vitt véghez vagy engedélyezett. Pellengérre állította a földbirtokok magas árú szabad árusítását. 7 1923-ban a földreform bírálata emelkedő tendenciát mutat. Így például 1923 februárjában a Cadca járási Rudina faluban a CSKP népgyűlésén Stefan Mistrik (Ruzomberokról) rámutatott arra a tényre, hogy a nagy gazdaságokat a kapitalisták között osztják fel, és a szegény paraszt nem tud földhöz jutni. 8 A burzsoá jellegű földreform bírálásának hulláma erősen érvényesül az 1923-as május elsejei ünnepségeken is egész Közép-Szlovákiában, például a gömöri városkákban és falvakban, a ruttkai tömeggyűlésen. 9 Hasonló kritika hangzott el a párt közgyűlésein, pl. júliusban a kysudcei Brodnon s Horny Vadicon, szeptemberben Banská Stiavnicán (Selmecbányán), decemberben a martini járás községeiben Soblahovon és Laclaván. 1 0 A kommunista szónokok ezeken a gyűléseken a burzsoá jellegű földreform bírálata mellett határozottan felszólaltak az első munkáshatalom, a Szovjetunió rágalmazása ellen, ami igen gyakori volt a polgári pártok sajtójában. Például V. Chlumecky 1923. szeptember 9-én ezt mondta több mint 200 résztvevő előtt egy Banská Stiavnica-i (Selmecbányái) gyűlésen: „Ha Kramár (cseh polgári politikus) azt állítja, hogy Szovjet-Oroszország elveszi a paraszttól az utolsó tehenet is, hazudik. Az igazság az, hogy Oroszországban elkobozták a nagybirtokokat és felosztották kétholdanként a szegény parasztoknak. 1 1 92
