Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Kádek István: Gondolatok a fogyasztás befolyásolásának céljairól, lehetősé-geiről és eszközeiről

»fogyasztás«, a tudás, a képesség és az oktatás társadalmi ráfordításának ésszerűtlen fogyasztása."

1

0 Szembesítve az itt elmondottakat a szocialista fogyasztási modell alapvető vonásaival, azonnal nyilvánvalóvá válnak a halasztást nem tűrő fogyasztáspolitikai feladatok. A marginális jelenségek visszaszorítása, a korszerű, egészséges fogyasztási minták elterjesztése, a kérkedő fogyasztás és az ezt támogató fogyasztói szemlélet kritikája a szocialista fogyasztási modell gyakorlati kibontakoztatásának nélkülözhetetlen előfeltétele. Ugyanilyen fontos feladata a fogyasztáspolitikának a lakossági rétegek élethelyzetének kondicionálása, a fogyasztási lehetőségek ésszerű nivellálása. Mindez azt kívánja, hogy a fogyasztáspolitika legyen tekintettel a magas és alacsony jövedelműek sajátos problémáira. A magas jövedelműek számára meg kell teremteni a diszponibilis jövedelemhányad ésszerű elköltésének lehetőségét és fogyasztáspolitikai diszpreferenciákat is latba kell vetni a státusfogyasztási motívumok visszaszorításáért. Fogyasztói szokásaik befolyásolása azért is felelősségteljes feladat, mert a magas jövedelműek jelenbeni fogyasztási szerkezete a minta az alacsonyabb jövedelmű rétegek jövőbeni fogyasztása számára. Az alacsony jövedelműekre is különös figyelmet kell fordítani a fogyasztáspolitikában, pláne a jelenlegi időszakban, amikor is — gazdasági nehézségeink folytán — a reáljövedelem évi átlagos növekedése rendkívül korlátozott. Meg kell óvni az amúgy is nehéz helyzetű rétegeket további terhek kényszerű vállalásától. De kevésbé szigorú gazdasági feltételek esetén is nagy gonddal kell kezelni és támogatni ezt a lakossági réteget. Ugyanis „a szélső jcfVedelmek viszonylagos különbségének csökkenése esetén is nőnek a differenciák az életmódban — a magas jövedelműek, sőt a közepes jövedelműek kiadásainak emelkedő diszponibilis hányada, s ennek nyomán a személyi tulajdon egyenlőtlen felhamozása miatt."

1

1 Megfelelő fogyasztás- és jövedelempolitikai preferenciarendszer érvényesítésével kell ezt a feszültséget legalábbis enyhíteni! S végezetül meg kell említeni azt is: a fogyasztásszabályozás nemcsak a társadalompolitikai céloknak alárendelt. Olyan „napi", gazdasági szempontok is figyelembe veendők a fogyasztásterelésnél, mint például — közismerten nyitott szerkezetű gazdaságunkban — az exportérdek* vagy az energiatakarékosság. * Az elmúlt néhány év legjelentősebb fogyasztói árreformja, az 1979 nyarán végrehajtott árrendezés során is tekintettel kellett lenni erre. Csikós-Nagy Béla az árreformot részletesen „kommentáló" könyvében a következőket írja e fontos áralakító faktorról: ,,.. . az élelmiszerek új fogyasztói árának megállapításánál az exportérdeknek is fontos szerepe volt. Ezt a szempontot már csak azért sem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert az élelmiszer-gazdaság kiviteli többletének rendszeres növekedése nélkül — belátható időn belül — a magyar gazdaság megbomlott nemzetközi egyensúlya nem állítható helyre." Konkrét példaként a hús- és húskészítmények differenciált árváltoztatását említi! ,,. l. a sertés és marha tőkehús ára 30 százalékkal, a baromfié pedig csak 8 százalékkal emelkedett, annak érdekében, hogy a sertéshús-kereslet egy része a baromfira terelődjék. A húskészítmények ára kb. 21 százalékkal nőtt, de ebben a körben a száraz- és füstölt áruk áremelése lényegesen magasabb, mivel e cikkek a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők." Az idézetek CsikósNagy Béla: A magyar árpolitika; Az 1979/80. évi árrendezés — KJK, 1980. — c. könyvének 205. oldaláról valók.) 73