Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Forgó Sándor: Az oktatástechnológia tantárgy tanításának nevelésszociológiai elemzése

ellátott foglalkozási csoportok tv nélküli tagjainak."* Ez a kijelentés már több mint 10 éves és érvénytelen a televíziókra, mert a családok mindegyikében — rétegektől függetlenül — van már televízió napjainkban. A felmérés viszont azt igazolja, hogy ha nem is a televízió, de a jobb minőségű (hi-fi) magnók, lemezjátszók beszerzése a szociális háttértől függőek. Ezt igazolja az az adatsor, amelyből kivehető, hogy a filmvetítők és a filmfelvevők csak az alkalmazott — és ezen belül az értelmiségi — származású hallgatóknál fordulnak csak elő. Ezek a hallgatók nagyobb eséllyel indulnak az osztályzatokért és magasabb osztályzatot is várnak az oktatástechnológia tantárgyból. Pályaorientáltság és a szülők foglalkozása A fizikai dolgozók gyermekeinek nagyobb százaléka választotta ezt a pályát saját elhatározásból, mint az alkalmazotti foglalkozású szülők gyermekei. Más pedagógusképző intézményből irányították az alkalmazotti kategóriájú hallgatók kétszeresét, a fizikai állományban álló szülők gyermekeihez képest. Feltűnő, hogy a betanított- és segédmunkás szülők gyermekei közül egyet sem irányítottak más pedagógusképző intézményből. Az alkalmazotti kategóriában a hallgatók közel 50 százaléka jelölte inspiráló személyként a szülőt, míg a fizikai foglalkozású szülők gyermekei csupán 11 százalékban, amelyet csak a szakmunkás szülők gyermekei válaszoltak. A betanított- és segédmunkás szülők gyermekei egyáltalán nem jelölték szüleiket inspiráló személyként, csakúgy, mint az egyéb kategóriában. Aa utóbbiban a hallgatók inspiráló személyként a legnagyobb százalékban a hasonló korú barátot jelölték meg. A családon kívüli modellt választók, a fizikai kategóriában fordutak elő a legnagyobb százalékban. Feltételezhető, hogy ebben a kérdésben a munkásfiataloknál a szubkulturális tényezők játszottak szerepet. Megállapítható tehát, hogy a szülők gyermekeinek pályaorientáltsága és a szülők szakképzettsége között szoros kapcsolat van. A pályaválasztási döntés megerősödésének időpontja a 17., 18. éves korban az alkalmazotti rétegben a legnagyobb (55 százalék), míg a fizikai származásúaknái mindössze 44 százalék az egyébben pedig csak 26 százalék. Feltételezhető, hogy a pályaválasztási döntésben az alkalmazotti kategóriájúak későbbi választása — a fizikai és az egyébhez képest — a környezet adta több alternatívából adódik, összegezve megállapítható, hogy az apa kvalifikáltabb foglalkozásának a gyermek pályaválasztásában befolyásoló pozitív hatása van. A családi normák a harmonikus háttér, a nevelési lehetőségek segítették a hallgatók szakválasztását, és növelte az elkötelezettségüket a pálya iránt. A fizikai származású hallgatók kétharmada érezte azt, hogy az általa választott pálya bevált, míg az egyéb kategóriában 53 százalékuk, az alkalmazottiban pedig 17 százalékuk. Az utóbbi csoportnál feltételezhető a családi környezet magasabb elvárása, így azonban az igényszint növekedésével a beválási lehetőség is csökkent. Ugyanezt a feltételezést látszik igazolni a többi kérdésre adott válasz, amelyből látható, hogy a pályaválasztás az alkalmazotti kategóriában a legkevésbé megfelelő (mindössze a hallgatók 6 százalékánál). * Szekfű András: A magyarországi Tv-ellátottság 1972-ben. Megjelent: A televíziós jelenség c. kötetben. Gondolat, Bp. 1976. 25* 38~