Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó Béla: A testnevelés tanításának kezdete Egerben

dött „Miniszter Biztos" Szvorényira bízza „az egri 6 osztályú Gimnasium 4 osztályú Kisgimnasiummá átalakítását" [12] és az új rendeletek betartatását. Az 1855/56-os tanévben a fejlődés oly fokára jutott a gimnázium, hogy a tanterv követelményeinek megfelelt. A hittan, latin nyelv, magyar nyelv, német nyelv, földrajz, mennyiségtan — rendes tantárgyakon kívül a francia, szépírás, rajz, ének és testgyakorlás rendkívüli tantárgyakat is tanítottak. Annak ellenére, hogy az Entwurf 21. paragrafusa a nem kötelező tárgyakról így rendelkezik: „A gimnázium egyik-másik osztályára valamikor később kötelezőkké lehet majd nyilvánítani." [13] Pedellus, kurátor — tornatanító A XIX. század közepéig hátrányos helyzetben voltak a gimnázium növendékei a játék- és mozgásigény kielégítése területén. Ismeretlen volt előttük a rendszeres, az irányított testgyakorlás. [14] A balesetek elkerülése végett iskolai rendeletekkel szabályozták a játékok körét, melyek erősen korlátozták a tanulók életkori sajátosságából adódó egyik legjelentősebb életelemük kibontakoztatását, a mozgásos cselekvést, a játékot. „Tilos télen a patakon a csúszkálás, a domboldalakon a szánkózás, mert kezük, lábuk épségét veszélyeztetik." [15] Csak meghatározott napokon és tanári engedéllyel mehettek fürdeni a nyilvános fürdőbe. Ilyenkor — a hagyományok szerint — a pedellus és a kurátor ügyelt rájuk. Ök töltötték be az ügyelők, a rendfenntartók szerepét. [16] A tanítás gyakorlatában egyre jobban és több esetben vetődik fel annak igénye, hogy szükség van egy olyan képzett személyre, pedagógusra, aki segíti, vezeti, irányítja a tanulók játékát. JUHÁSZ NORBERT, a gimnázium igazgatója a tanári karral nemcsak azon fáradozott, hogy a tanulók szellemi fejlődésére szükséges alkalmakat és eszközöket megszerezze. Gondoskodtak arról is, hogy a testi erejük és ügyességük fejlesztésének alkalmaitól se legyenek elzárva. [17] Juhász már 1854-ben megszerezte annak engedélyezését, hogy amint alkalmas tanítóra talál, a testgyakorlást is felveheti a tantárgyai közé. Két esztendeig hiába járt tornatanító után. Külföldit nem akart alkalmazni, „magyar ember pedig akkori időben nem adta rá a fejét a tornamesterségre." [18] A személyi probléma 1856. április hónapban megoldódott. BURAKY FERENC Gyöngyösről Egerbe telepedett táncmester [19] vállalkozott a gimnasztikai tanintézet felállítására. „Kijelentette a gimnázium igazgatósága előtt, hogy a testgyakorló intézethez szükséges felszerelést a megfelelő helyen rendelkezésére bocsájtja, ha a gimnáziumi ifjúságot felszólítják, hogy mérsékelt díj ellenében hajlandó legyen tanulni." [20] Az igazgató megfelelőnek találta Burakyt arra, hogy a tanulókat aggodalom nélkül rábízhassa. Kezeskedett arról, hogy „250 pengőforint tanítási díj"[21]-ban részesüljön. Ezen kívül minden lehetséges támogatást megadott az intézet létrehozásához. A beruházásban „a legmagasabb hatóságok a városban, nevezetesen a méltóságos megyei főispán, K. Thibolt úr és a szolgálatkész városi polgármester, H. Fr. Bernett kellőképpen pártfogolták" [221 Juhász kezdeményezéseit. \ .377