Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

Az anyag típusai: a testek legátfogóbb csoportjai, melyet az anyag valamely tulajdonságainak nagyfokú változásai jellemzik. Ez a szint magába foglalja a nemeket is. A visszatükröződés szerint, az emberek a világot természetre és társadalomra, a természetet élőre és élettelenre osztják fel. Ezeknek a területeknek a specifikuma a visszatükrözés sajátszerűségével függ össze. A tömeg szerinti osztályozásnál az anyag különböző megnyilvánulásait kapjuk: a mezőt és az anyagot (vescsesztvo), ahol az anyag (vescsesztvo) nyugalmi tömeggel, a mező jedig mozgási tömeggel rendelkezik. Septulin a szaktudományok legújabb eredményeire hivatkozva nem ért egyet ezzel a felosztással

8 (mező, anyag). Először V. Stern német filozófus nézeteit ismerteti és cáfolja meg, kimutatva annak tarthatatlanságát, majd kifejti saját nézeteit. Tulajdonképpen Stern is szembeszáll azzal a nézettel, hogy az anyagnak két fajtája van: anyagi dolog (vescsesztvo) és mező. Stern szerint a mezőt nem nevezhetjük anyagnak, mivel az anyag csak anyagi dologként létezik. Mindazok, akik a mezőt az anyag fajtájának tekintik, idealistáknak tartja. „Ez az elmélet — írja Stern — lényegében véve nem más, mint újjáélesztése annak a Lenin által szétzúzott idealista próbálkozásnak, amely arra irányult, hogy az anyagot és a mozgást egymástól elválassza, az energiát anyagnak ábrázolja, olyanvalaminek, ami magában, önállóan létezhet."

91

0 Lenin a „Materializmus és empirioktriticizmus" című művében bizonyította, hogy az anyag azonosítása bármilyen különös anyagi létformával, metafizikus jellegű. Gondolkodásunk azonban nemcsak akkor hibás, amikor az anyagot létének egyik formájára korlátozza, hanem akkor is, ha két formába redukálja: anyagi dologra és mezőre. A természettudományok legújabb felfedezése szerint, számos olyan részecske tartozik a mező területéhez, amit eddig az anyagi dologhoz soroltak pl. mezon, elektron, pozitron. Sok olyan részecske pedig, melyet a mezőhöz soroltak bebizonyosodott, hogy az anyagi dolog állományába tartoznak. Pl. protonok, gravitonok. Ezek a tények igazolják az anyagi dolog és mező szoros kapcsolatát. A tudomány jelenlegi álláspontján helyesebb az anyagot nemcsak anyagi dologra és mezőre osztani, hanem a fajták egész sorára, melyek az anyagfejlődés „minőségi csoportjainak" felelnek meg. Ez a megoldás megegyezik Leninnek a „Materializmus és empiriókriticizmus"-ban kifejtett nézeteivel. Lenin anyagi dolognak a tudomány által felfedezett formáit az anyag különböző fajtáinak tartotta. Az elektront az anyag különös fajtájának tekintette. Ignatov az anyagfajták osztályozása után foglalkozik a mozgásfajták osztányozásával is. Szerinte a testek felosztása fajtákra, nemekre, típusokra, megfelel a mozgásformák csoportosításának. „A leglényegesebb minőségi különbség — írja Ignatov —, az anyag olyan típusai között áll fenn, mint a mező és az anyag (vescsesztvo). Éppen ezért a mozgás első legnagyobb felosztását e sajátosságok figyelembevételével kell végrehajtani. Mivel a mező mozgásformáiról, keveset tudunk, a mozgás részletesebb osztályozását az anyagra (vescsesztvóra) vonatkozóan fogjuk elvégezni."

1

1 36