Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

A mozgások felosztási alapjául az anyagi hordozóikhoz való viszonyt fogadja el, amelyet Engelsnél ugyancsak megtalálunk. A mozgások osztályozásánál az Engels kora óta a tudományokban végbement fejlődést, a legújabb tudományos felfedezéseket is figyelembe veszi Ignatov. Vizsgálja a testek belső folyamatainak és külső mozgásainak kapcsolatát a mikro- és makrostruktúráknál egyaránt. Mindkét struktúránál (makro, mikro) hangsúlyozza a belső és külső folyamatok összefüggését. Az atommagon, az atomon és a molekulán belüli folyamatok a stabil magoknál, a tehetetlen kémiai elemeknél és a szilárd molekuláknál zártak. Iyen zártságot nem találunk pl. izotópoknál, ionoknál, rádioaktív elemeknél és ez új alapot biztosít a makrostruktúrák külső kapcsolatainak kialakulásához. A mikrotestekben a külső kapcsolatok olyan intenzívek is lehetnek, hogy megsemmisítik a belső kapcsolatokat, s ezáltal a makrostruktúrák kialakulása együtt jár a mikrostruktúra megsemmisítésével. Pl. ez megfigyelhető a konyhasónál. A konyhasó kristályrácsozatában a nátrium és a klór atomjai között felbomlanak a molekuláris kapcsolatok, melyek úgy viselkednek a továbbiakban, mint önálló részecskék. Kiemeli Ignatov, hogy ezek a mozgások nem veszítik el minőségileg specifikus voltukat, kölcsönös kapcsolatuk, feltételezettségük ellenére. Bevezeti a mozgásformák és a mozgásfajták fogalmát. A mozgás formáinak nevezi a mozgás belső folyamatait, melyek a testek létezését határozzák meg. A mozgás fajtáinak nevezi a testek külső folyamatait. Az anyag mozgásformáit a mozgás jellegének és a hozzákapcsolódó anyagfajtáknak megfelelően csoportosítja. Megkülönbözteti: 1. A mikrorészecskék mozgását, amelyek a részecskéktől — a fehérjetestekig terjednek. Itt is alkalmazza az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendűhöz vezető engelsi elvet. Az alacsonyabb és a magasabb rendűség hierarchiájának sematikus sora a következő; nyíllal jelölve az átmeneteket: Az elemi részecskék belső mozgása A mozgás belső magformája —> A mozgás belső atomi formája —> A mozgás belső molekuláris formája Élet (fehérje testek reakciója) 2. A makrolestek mozgását, melyek a kristályoktól —> a metagalaktikáig terjednek. A makrotestek mozgásának következtében a testek keletkezhetnek egynemű mikrorészecskék kölcsönhatásából, pl. különböző kristályok, vagy keletkezhetnek különböző típusú részecskékből, pl. magokból, atomokból, molekulákból. Itt fogalmazza meg Ignatov azt a fontos elvet, hogy a mikrotesteket alkotó részecskék bonyolult kölcsönhatásaiból keletkezett új mozgásfolyamat nem vezethető vissza az őt alkotó kölcsönhatások egyszerű összegére. Ez az elv szintén megtalálható Engelsnél, amikor megengedhetetlennek tartja, a magasabb mozgásforma alacsonyabbra történő visszavezetését. 37