Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

2. Ignatov továbbfejlesztési kísérlete Az engelsi hagyaték továbbfejlesztési kísérletei között foglal el jelentős helyet A. I. Ignatov:

5 Az anyag végtelen minőségi megnyilvánulásaiból indul ki és keresi az osztályozás olyan általánossági fokát, amely a „testekben" objektíve megtalálható. Az osztályozás alapjául szolgáló elv megválasztásánál az anyag szerkezetére vonatkozó legáltalánosabb elvekről, az anyag fejlődésének általános törvényeiből, vagyis az anyag általános tulajdonságainak ismereteiből indul ki. Elismeri az engelsi osztályzás helyességét és eredményességét, amelynek alapja az anyag leglényegesebb sajátossága: a MOZGÁS. Ez az osztályozás helyesen tükrözi vissza az anyag strukturális felépítését, a fejlődés általános irányát. Ignatov szerint azonban, nem tárja fel az anyagfajták teljes gazdagságát. A mozgáson kívül, az anyagnak lényeges tulajdonsága pl. a tömeg, a tér, az idő, a visszatükrözés. Ebből következően olyan osztályozást tart szükségesnek és lehetségesnek, amely az anyag valamennyi tulajdonságát figyelembe veszi. Engels is utalt a testek tömeg szerinti különbözőségére. Ezt írta: „Bármilyen nézeten legyünk is tehát az anyag konstitúcióját illetően, annyi biztos, hogy egy sor nagy, jól lehatárolt csoportra tagozódik relatív tömegesség tekintetében . . ."

6 Ignatov olyan, Engelset meghaladó osztályozást kíván megvalósítani, amely feltárja az anyag strukturális felépítésének lényegét, fejlődésének tendenciáit, minőségi sokféleségének okait. Mindezt az anyag különböző tulajdonságainak, változásainak és kölcsönös összefüggéseinek elemzése alapján lehet megvalósítani. Ez az elv az engelsi hagyatékban ugyancsak megtalálható. Az anyagfajták osztályozásánál Ignatov három tulajdonságot egyidejűleg vesz figyelembe; a mozgás, a tömeg és a visszatükröződés változásait. Ebben az osztályozásban az „anyag" fogalmát nem filozófiai értelemben használja, hanem az anyag meghatározott típusát jelöli vele. Ezt írja: „A megkülönböztetés alapját ebben az esetben fizikai kritériumok alkotják. A mezőtől eltérően anyagon itt nyugalmi tömeggel rendelkező, korpuszkuláris sajátosságokat mutató képződményeket kell érteni. Az orosz nyelv ki tudja fejezni a különbséget az anyag filozófiai fogalma (matyerija) és ezen anyagi képződmények csoportja (típusa) (vescsesztvo) között. A továbbiakban a fogalmi zavarok elkerülése érdekében ennek az anyagtípusnak a jelölésénél zárójelben adjuk a — vescsesztvo — kifejezést is."

7 Az anyagcsoportokat jellemző tulajdonságok minőségi átalakulásának jelölésére három fokozatot vezet be, melyekkel az anyag jajtáját, nemét és típusát jelöli. Vizsgáljuk meg, hogyan jellemzi Ignatov a három fokozatot: Az anyag fajtái: a testek csoportosításának ezzel a szintjével, az egyes tudományok foglalkoznak, pl. atomok, molekulák, kristályok, organizmusok, csillagrendszerek. Az anyag valamely tulajdonságának minimális változása jellemző erre a szintre. Az anyag nemei; az anyagfajtáTolyan csoportjai, melyet az anyag valamely tulajdonságának egységes megnyilvánulási formája jellemez. Pl. makrotestek, mikrotestek. Az anyag valamely tulajdonságának jelentős változása jellemző erre a szintre. 3* 35