Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Feketéné dr. Cselényi Zsuzsanna: Történelmi sorsfordulók a történelemtanítás-ban

zatos olvasókönyvek, irodalmi olvasmányok is. Az évforduló jelentőségének megbeszélésénél pedig az előre kiadott gyűjtőmunka alapján a sajtót is bekapcsoltuk. Igazságtalan lennék, ha azt hangsúlyoznám, hogy „faluról érkezett" — mert azzal azt állítanám, hogy egyéb esetekben nem tapasztaltam ilyen tájékozatlanságot. Tanúja voltam egy színes, fordulatos szeptember 29-i akadályversenynek, ahol az egyik állomáson a kisdobosoknak egy rövid történetet kellett elmondani saját szavaikkal a magyar nép szabadságharcainak valamelyikéből. A kisdobos őrsök közül csak egyetlen őrs tagjai emlékeztek arra, hogy 1848-ban „kardoztak". Miért fogtak kardot a magyarok? — kérdezte a tanárnő. „A hazáért." Mondanunk sem kell, ez az eset elénk tárja az oktató-, nevelő-, készségfejlesztő munka problémáit. Az alsó tagozatos olvasókönyvek pedig sok szép szemelvényt, történetet tartalmaznak, amelyek feldolgozásával a hazafias és az internacionalista ismeretek és érzelmek az életkori sajátosságoknak megfelelően formálhatók, gazdagíthatok. Dr. Ranschburg Jenő mondja a Népszabadság „kerekasztal"-rovatában: „Az iskolai ünnepségeken, május elsején, november 7-én, március 15-én a gyermekek kivonulnak a színpadra, és betanult szólamokat mondanak. Utána leülök velük beszélgetni, és alig van fogalmuk róla, hogy mi a szóban forgó ünnep igazi tartalma,"

2 A törzsanyag ismeretét vizsgálva a másik oldalról bizonyosodhatunk meg arról, hogy a korszerű történelemtanítás kibontakozását még mindig nyomorítja az egyoldalú, formális képzés elmélete. „Eszerint a történelmi tények csak arra valók, hogy segítségükkel a történelemszemléletet vagy éppen a gondolkodási képességeket formáljuk, alakítsuk. Ha kész az eredmény (a szemlélet, a képességek), a tényeket nyugodtan el lehet felejteni. Nagyrészt az ilyen és ehhez hasonló elméleteknek köszönhető, hogy a tanárok néha már az alapvető tények biztos tudását is félnek a tanulóktól megkövetelni. Ezért a tanulók egyre kevesebbet tudnak. S amit az előző órákon nem tanultak meg, arról vitatkoznak a következő órákon."

3 Ezeket a gondolatokat támasztják alá a főiskolai írásbeli felvételi munkák is. A felvételizők a tantervi történeti anyag fontos tényeivel, fogalmaival ekkorra koncentrikusan bővülő módon kétszer találkoznak. Jelentős százalékuk mégis tanácstalan, amikor például a GOELRO vagy a NEP lényegét kellene röviden megmagyarázni. Egyet kell értenünk Szebenyi Péter állításával: „... nem kötődhet a munkásosztály ügyéhez, aki nem emlékezik pl. a Párizsi Kommün, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megfelelő tényeire".

4 Természetesen ilyen esetben a történelmi tudat kialakulásáról sem beszélhetünk. Unger Mátyás kandidátusi értekezésében fölfedi, hogy a történeti gondolkodás alakulásában meghatározó szerepe van a tankönyvnek, amelynek természetesen a racionálisan felépített tantervre kell épülnie.

5 Történelem tankönyveinkben a művelődési anyag — szükségszerűen — rendkívül összetetté vált. A komplexitásra való törekvés következménye, hogy tankönyveink nagyon is végeredmény jellegű, elvont megállapításokat közölnek. A színes, forgatagos, egyszeri és megismételhetetlen történelem a maga váratlan fordulataival képletekbe zsúfolódik, szürke tananyaggá redukálódik. A nagy történelmi küzdelmek mögött alig jelenik meg az ember saját har.354