Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Budai László: Idegennyelv-oktatási stratégiák

Szociolingvisztikai, kommunikációelméleti vonatkozásúak: 30. A nyelv az emberek közötti verbális kommunikáció. 31. A nyelvet életszerű szituációkban kell tanítani. A logikával kapcsolatosak: 32. Nyelvi kategóriák = logikai kategóriák. 33. A nyelvtanítás a logikai iskolázást szolgálja. 34. A nyelvtanulásnak formális képző ereje van. Főként iskolapolitikai, tantervi vonatkozásúak: 35. Az idegennyelv-oktatási stratégiákat elsősorban az oktatás céljai, az objektív és a szubjektív feltételek határozzák meg. 36. Cél a beszélni tudás. 37. Beszélni és írni: ez az, ahová a tanulókat el kell vezetnünk. 38. A fordítás idegen nyelvre művészet, amihez semmi köze nincs az iskolának. 39. A nyelvoktatás célja a műveltség emelése is. 40. Az idegen nyelvi nevelésnek fontos szerepe van a szocialista személyiség kibontakoztatásában. 41. Az iskolai idegennyelv-tanítás feladatrendszere komplex: gyakorlati, nevelési, művelődési. Megjegyzések: a) Az egy-egy alcím alatti sorrendnek nincs különösebb jelentősége. b) Több állításnak (pl. 1., 2., 20., 21., 23., 34.) a tagadását is külön-külön pontba lehetne sorolni és vizsgálódásainkban figyelembe venni. c) Az 1., 9., 10., 11., 12., 13., 21., 23., 27., 29., 31., 32., 35., 41. pontokban foglaltak alapvetően meghatározzák az idegennyelv-oktatási stratégiák lényegét. d) A 35. és a 41. pontra mint alapra építve elfogadhatjuk a 2. (meg kell azonban határoznunk, milyen nyelvtanra gondolunk), 3., 4., 5., 6., 7., 9., 13., 15. (nem könnyű megvalósítani a funkcionális tananyagokban), 19., 25., 28., 29., 31., 39., 40. pontokban foglaltakat. e) Jelenlegi tanterveink és tantervi útmutatóink szerint nem fogadjuk el a következő pontokat: 1., 8., 10., 12., 16. (kizárná a nyelvtani jelenségek lexikai kezelésbe vételét), 18., 20. (kizárná a szóbeli kezdő szakaszt), 21., 32., 38. (a fordítás funkcióját természetesen pontosítani kell). f) A következő pontokban foglaltak részigazságokat tartalmaznak: 11. (nemcsak az induktív, hanem a deduktív út is járható), 14. (elsősorban csak a strukturális elvekre épülő tananyagokban valósítható meg), 17. (nemcsak), 22—24. (nagymértékben függnek a tanulók életkorától), 26—27. (többet kellene tudnunk az egyes nyelvi tevékenységi formák közötti transzferhatásokról), 30. (elsősorban igen, de nem kizárólagosan), 33—34. (így minden bizonnyal igaz: a nyelvtanítás a logikai iskolázást is szolgálja, ill. a nyelvtanulásnak formális képzőereje is van), 36—37. (nemcsak). g) A tudatosítás és az automatizáció mint feladatok egyik pontban sem szerepelnek, de implicite számos pontban benne vannak. .347