Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Budai László: Idegennyelv-oktatási stratégiák

h) Ha az egyes pontokkal kapcsolatban feltesszük azt a kérdést, hogy mit állítanak és mit bizonyítanak, akkor rá kell jönnünk, hogy igen kevés bizonyított ismeretünk van az idegennyelv-oktatás lényegét illetően. A bizonyításokat természetesen nem az itt felsorolt pontoktól, nem egy-egy mondattól várjuk, de máshol sem nagyon találjuk. Mindaddig pedig, amíg az egyes tudományok meg nem oldják az idegennyelv-oktatás nekik címzett problémáit, a nyelvoktatásban illetékesek inkább az empirikus tényekre kell, hogy építsenek, mintsem az egyes diszciplínák hipotéziseire, féligazságaira, a gyakorlat által csak részben igazolt modelljeire. Ha sorra vesszük az egyes pontokat — és még rajtuk kívül sok egyéb, az idegen nyelv tanulásával és tanításával kapcsolatos, egymásnak nem ritkán ellentmondó állításokat —, és megvizsgáljuk bizonyítottságuk fokát, nem fogunk szűkölködni olyan szakdolgozati, doktori stb. témákban, amelyeknek a feldolgozása még hiányzik. Dolgozatom elején tett ígéretemhez híven, befejezésül megnevezem azokat a legfőbb kritériumokat, amelyeknek az alapján meghatározhatjuk az idegennyelv-oktatási stratégiák lényegét. Ezek a kritériumok a következők: 1. Az adott társadalom igénye, objektív és szubjektív lehetőségei. 2. Az idegen nyelvi nevelés pontosan meghatározott céljai. 3. A célnyelv és az anyanyelv természete. 4. A tanuló intellektuális, pszichikai, fizikai, morális jellemzői. Az alábbi táblázat egyrészt a fenti pontokat is szintetizálja, másrészt keretbe foglalja mindazt, ami releváns az idegen nyelvi nevelés szempontjából, és így irányítója, rendezője lehet mind elméleti, mind gyakorlati munkánknak. .348