Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

meghosszabbítja, bizonyos pontokon elágaztatja. Ebben rejlik megoldásának egyik fogyatékossága. Hasonlítsuk össze az engelsi és kedrovi mozgásformák általános sorát. Sematikusan ábrázolva: AZ ENGELSI ÉS KEDROVI MOZGÁSSOR ÖSSZEHASONLÍTÁSA | KEDROV |r % Az ábra szemléletesen mutatja, hogy Kedrov valóban az engelsi lineáris mozgásformák sorát vette alapul. A természettudományok belső struktúrájában végbement változásokat elágazásokkal érzékelteti. Engelstől eltérően a szubatomáris fizikai mozgásformával kezdi a sort, a geológiai mozgással meghosszabbítja azt, a kémiainál pedig elágaztatja. A legnagyobb eltérés a mozgásformák sorának első három tagjánál található. Engels az adott kor tudományos színvonalának (és korlátainak) megfelelően a mechanikai mozgással — mint a legegyszerűbb mozgásformával — kezdi a sort, melyet a fizikai és kémiai mozgás követ. Kedrovnál a szubatomáris fizikai mozgást a kémiai és a molekuláris fizikai mozgásformák követik. A két mozgássor a fizikai mozgásnál (Engels), illetve a molekuláris fizikai mozgásnál (Kedrov) találkozik először. A biológiai és társadalmi mozgásformáknál együtt halad a két sor. Mindkét megoldásnál kiemelt szerepet kap a kémia mozgásforma, Engelsnél a vegyi mozgás megy át biológiai mozgásba, Kedrovnál a kémiai mozgásból a divergencia jelensége jelenti az átmenetet a geológiai és biológiai mozgásformákra. A geológiai mozgásforma nem megy át közvetlenül biológiai mozgásformába, de jelentős szerepet játszik az átmeneteknél, megteremtve az átmenet lehetőségét az „amorf és „kolloid" állapotoknál. 30