Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

Ugyancsak mindkét megoldásnál a biológiai mozgásból történik az átmenet a társadalmi mozgásformára — betartva az Engels által megfogalmazott elvet: az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendűre történő fokozatos átmenet elvét. A következő sematikus ábra még szemléletesebben mutatja a két mozgássor egymásraépítettségét és bizonyos továbbfejlesztési kísérletét a mozgásformák anyagi hordozóinak feltüntetésével. AZ EWGCI.31 ÉS KED.IOVI MOZGÁSSOR Ö3SZEHÁSOKL|1ASA ÍKEDROV j Az ábra szemléletesen mutatja a mozgásformák anyagi hordozóiban Engels kora óta bekövetkezett változásokat, a tudományokban végbement differenciálódási folyamatot. Kedrov megoldási kísérletében problémaként vetődik fel a makro- és mikromechanikai mozgás elhelyezése az anyag mozgásformáinak általános sorában. A probléma megoldására a mechanikai mozgás területén olyan eljárást vezet be, amely szerint a makrotestek nagyon bonyolult mozgásának és anyagi hordozóinak csak „egy és külső oldalát" veszi figyelembe. Ebben a gondolatmenetben elvonatkoztatunk a makromechanikai mozgás összes többi vonásától, a belső, minőségi sajátosságaitól. A makromechanikai mozgáshoz absztrakció útján jutunk el, elvonatkoztatva a mozgó test minőségi jellemzőitől, belső természetétől. A mozgásnak a térben és időben történő helyváltoztatását és a test tömegét vesszük csupán figyelembe. Ezen az úton jutunk el a mechanikai mozgás tanulmányozásának konkrétabb területére, amit „dinamikának" nevez Kedrov. További elvonatkoztatás révén eltekintünk a test tömegének sajátosságaitól is, s ekkor a „kinematika" területére érkezünk, amely a mozgás „geometriája" felfogásában. A következő lépésben elvonatkoztatunk az időtől is, és a létezésnek csupán a tér formáját vesszük figyelembe. Ennek eredményeként a mechanikai mozgás 31