Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó István: Esetgrammatika, grammatikai eset, mondatszerkezet

Figyelembe véve, hogy az angol nyelvben (és más vele rokon nyelvekben) a természet jelenségeire, folyamataira vonatkozó közlésekben V felszíni környezetében meg kell jelennie a formális alanynak, a fenti 4 igei jegy kiegészül state ambient és action ambient-tel (állapotjelölő V környezetében formális Pat és cselekvésjelölő V környezetében formális Ag): ,It is hot' (,meleg van.') ,It is raining' (.Esik az eső.') Ezen igei alapjelentéseket (kategóriákat) nevezi a szerző (i. m. 105.) jelentéstani vagy szelekciós egységeknek (semantic units, selectional units), az őket hordozó, általuk jellemzett konkrét igei lexémákat pedig igei gyököknek [verb roots; tehát (23)-ban ,száraz', ,szárad', ,énekel', ,szárít': igei gyökök], A V adott szelekciós egysége (jegye) Chafe szerint is megszabja, hogy környezetében milyen jelentéstani egységet tartalmazó N, mely esetben fordulhat elő. Ag pl. csak valamely hatás kifejezésére, folyamat elindítására (fenntartására, szabályozására), cselekvés végrehajtására képes dolgot, lényt jelölő N lehet. Chafe szerint ezekre egyes, belső önmotiváló erővel rendelkező tárgyak, jelenségek („a thing which has a force of its own, which is self motivated" — i. m. 108.) is képesek, példái (uo.): (24) a) ,A hőség megolvasztotta a vajat.' b) .A szél kinyitotta az ajtót.' c) ,A hajó megrongálta a mólót.' Az e tulajdonsággal rendelkező vagy nem rendelkező dolgok neve jelentéstartalmának jelölésére bevezeti a (+Potens), (—Potens) jegyet. Az élőlények (+Élő) jegye a (+Potens) jegyet implikálja (tehát ezt külön jelölni nem kell), az élettelen dolgok neve pedig (—Potens)-sel jelölendő. 2. Ez a felosztás azonban indokolatlannak látszik: mechanikai, fizikai, kémiai tulajdonságainál fogva, valamilyen hatás kiváltására vagy folyamat elindítására minden anyag, tárgy képes/'

5 tehát minden tárgynév (anyagnév) rendelkezik a ( +Potens) jeggyel. Ezért a (24)-szerű mondatok grammatikai alanyát célszerűbb a már említett Hatásforrás (Source) szemantikai esettel címkéznünk. 3. Chafe következetesen szemantikus központú elve nyilvánul meg abban, hogy egyes morfológiai kategóriákat (a szerző kifejezéstárában: inflectional units) is — igeidő, perfektivitás, inkoativitás (az állapot, cselekvés stb. kezdőpontja), generikus, nem-generikus jelleg (azaz egyediség, konkrétság, vagy általánosság) — az ige szemantikai (szelekciós) jegyeivel összefüggésben tárgyal, sőt egy-két esetben az utóbbiakból eredezteti őket. Az állapotjelölő V pl. jelölhet viszonyított [(25 a)] és nem viszonyított állapotot [(25 b)]: (25) a) ,Az ajtó nyitva van.' b) ,Az út széles.' A viszonyítottság — viszonyításnélküliség és a generikus — nem-generikus jelleg között pedig összefüggés van, ill. e jegyek egymással korrelatív viszonyban vannak: a viszonyítás nélküli állapotot kifejező V szükségszerűen nem-generikus [tehát (25 a)-ban ,nyitva van'], a viszonyítást kifejező pedig szükségszerűen ge4

5 A szembe jutó porszem, szőrszál stb. gyulladást okoz; a kémiai elemek lekötik vagy felszabadítják egymást, egyes fémek mágneses vonzást gyakorolnak más fémekre, a víz mélyedést vág a domboldalba, oxidál egyes fémeket stb. A példákat a végtelenségig sorolhatnók. [24] példáit is meg lehet fordítani. 'A vaj hőt nyelt el.' 'Az ajtó felfogta a széllökéseket, csökkentette a szél sebességét.' 'A móló behorpasztotta a hajó oldalát (orrát).' | 293