Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó István: Esetgrammatika, grammatikai eset, mondatszerkezet

Figyelembe véve, hogy az angol nyelvben (és más vele rokon nyelvekben) a természet jelenségeire, folyamataira vonatkozó közlésekben V felszíni környe­zetében meg kell jelennie a formális alanynak, a fenti 4 igei jegy kiegészül state ambient és action ambient-tel (állapotjelölő V környezetében formális Pat és cselekvésjelölő V környezetében formális Ag): ,It is hot' (,meleg van.') ,It is raining' (.Esik az eső.') Ezen igei alapjelentéseket (kategóriákat) nevezi a szerző (i. m. 105.) jelentéstani vagy szelekciós egységeknek (semantic units, selectional units), az őket hordozó, általuk jellemzett konkrét igei lexémákat pedig igei gyököknek [verb roots; tehát (23)-ban ,száraz', ,szárad', ,énekel', ,szárít': igei gyökök], A V adott szelekciós egysége (jegye) Chafe szerint is megszabja, hogy környezetében milyen jelentéstani egységet tartalmazó N, mely esetben fordul­hat elő. Ag pl. csak valamely hatás kifejezésére, folyamat elindítására (fenntar­tására, szabályozására), cselekvés végrehajtására képes dolgot, lényt jelölő N lehet. Chafe szerint ezekre egyes, belső önmotiváló erővel rendelkező tárgyak, jelenségek („a thing which has a force of its own, which is self motivated" — i. m. 108.) is képesek, példái (uo.): (24) a) ,A hőség megolvasztotta a vajat.' b) .A szél kinyitotta az ajtót.' c) ,A hajó megrongálta a mólót.' Az e tulajdonsággal rendelkező vagy nem rendelkező dolgok neve jelentéstar­talmának jelölésére bevezeti a (+Potens), (—Potens) jegyet. Az élőlények (+Élő) jegye a (+Potens) jegyet implikálja (tehát ezt külön jelölni nem kell), az élette­len dolgok neve pedig (—Potens)-sel jelölendő. 2. Ez a felosztás azonban indokolatlannak látszik: mechanikai, fizikai, kémiai tulajdonságainál fogva, valamilyen hatás kiváltására vagy folyamat elindítására minden anyag, tárgy képes/' 5 tehát minden tárgynév (anyagnév) rendelkezik a ( +Potens) jeggyel. Ezért a (24)-szerű mondatok grammatikai alanyát célszerűbb a már említett Hatásforrás (Source) szemantikai esettel címkéznünk. 3. Chafe következetesen szemantikus központú elve nyilvánul meg abban, hogy egyes morfológiai kategóriákat (a szerző kifejezéstárában: inflectional units) is — igeidő, perfektivitás, inkoativitás (az állapot, cselekvés stb. kezdő­pontja), generikus, nem-generikus jelleg (azaz egyediség, konkrétság, vagy álta­lánosság) — az ige szemantikai (szelekciós) jegyeivel összefüggésben tárgyal, sőt egy-két esetben az utóbbiakból eredezteti őket. Az állapotjelölő V pl. jelölhet viszonyított [(25 a)] és nem viszonyított állapotot [(25 b)]: (25) a) ,Az ajtó nyitva van.' b) ,Az út széles.' A viszonyítottság — viszonyításnélküliség és a generikus — nem-generikus jel­leg között pedig összefüggés van, ill. e jegyek egymással korrelatív viszonyban vannak: a viszonyítás nélküli állapotot kifejező V szükségszerűen nem-generikus [tehát (25 a)-ban ,nyitva van'], a viszonyítást kifejező pedig szükségszerűen ge­4 5 A szembe jutó porszem, szőrszál stb. gyulladást okoz; a kémiai elemek lekötik vagy felszabadítják egymást, egyes fémek mágneses vonzást gyakorolnak más fémekre, a víz mélyedést vág a domboldalba, oxidál egyes fémeket stb. A példákat a végtelenségig sorolhatnók. [24] példáit is meg lehet fordítani. 'A vaj hőt nyelt el.' 'Az ajtó felfogta a széllökéseket, csökkentette a szél sebességét.' 'A móló behorpasztotta a hajó oldalát (orrát).' | 293

Next

/
Oldalképek
Tartalom