Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó István: Esetgrammatika, grammatikai eset, mondatszerkezet
nerikus (,széles') (25 b)-ben 4 6]. Az állapot-és folyamatjelölő V-k (+ Generikus) vagy (—Generikus) jegyűek.] E jegy (ezután: (+Gen), (—Gen)) esetenként meghatározza az adott N morfológiai ismérvét (ismérveit: pl. N konkrét, határozott vagy általános jelentését). így (+Gen) V környezetében csak általános (osztályjelölő) N jelenhet meg [kivéve, ha N tulajdonnév (Chafenél: N unique), mivel a tulajdonnév eleve határozott, tehát V nem sugározhatja ki rá a maga jegyét.] Tehát (26 a)-ban V (+Gen)-ből következik N konkrét, egyedi (nem-osztályjelölő) jellege, (26 b) esetén V (+Gen)-ből N generikus jellege: 4 7 (26) a) ,A bird is singing.' b) ,A bird sings.' Innen [vagyis (+Gen) és (—Gen) jegy ütközéséből] (27 a, b, c) agrammatikus jellege: (27) a) +,Any birds are singing.' b) +,Girls who are dancing are popular.' c) +,Boys who had broken the window were naughty.' (27 a)-ban az alanyi N(+Gen) (,bármely madár') a V(— Gen) (Vö. +,Bármely madár most énekel'), tehát hiányzik a tagmondatok tekintetében is kötelező (Gen) szerinti egyezés; a mátrix (fő-) mondat alanya és V-je (rGen), a beágyazott (jelzői) mondaté (—Gen). (Vö.: +,A föld összes leánya, aki most táncol, szép.' + ,A földön élő összes fiú, aki betörte az ablakot, rakoncátlan.') A probléma legalább annyira logikai, mint jelentéstani, hisz a jelentéstani (± Gen), a logikai általános és az egzisztenciális kvantorral azonos. A (27 b, c) kapcsán megjegyzendő, hogy a kérdés az illusztráltnál is bonyolultabb. Chafe (i. m. 293.) ui. talált olyan példát, ahol csak látszólag nincs konkordancia a főmondat alanya és V-je között, tehát a mondat jól formált: ,The girls who had bought the car were pretty." 5 8 Fentebbi megállapításunkból következően, (a viszonyított állapotot kifejező V generikus): , pretty' ( + Gen), ,the girls' azonban (—Gen). A szerző szerint a (—Gen), alanyra vonatkozó viszonyított állapotjelölő V nem (+Gen), hanem Partitive — az osztályt alosztályra, a halmazt részhalmazra osztó — jelentésű, tehát mondatunk értelme: A lányok közül azok (a lányok), akik a kocsit vették, csinosak. 4. Chafe-nél (i. m. 204—11.) a mennyiségj elölök is a (Gen) kategória szempontjából kerülnek elemzésre. Az olyan szók, mint ,minden', ,bármely', egynémely', ,valamely', ,bizonyos' valóban e kategóriához kapcsolódnak, hisz (±Gen) jegy lexikai kifejezői ,minden ember' = ,ember' (+Gen), néhány ember' = ,ember' (—Gen). A természetes nyelvben azonban nincs olyan szigorú következetesség (Gen) jegy és a determináns használata között. A szerző pl. megálla4 6 Ez azzal függ össze — mondja a szerző (i. m. 169—73.) —, hogy a viszonyítás nélküli állapot ideiglenes, átmeneti, nem jellemző, tehát generikus sem lehet; a tartós, jellemző állapot viszonyítható, más dolgoktól (dolgok osztályától) való megkülönböztetésre alapul szolgáló, tehát generikus. 4 7 Az angol nyelvben, amint köztudott, a progresszív igealak mindig (-Gen) jegyű, (ezzel szemben a V(+Gen) általában nem progresszív alakban használatos (néhány esetben — színpadi utasítás, események helyszíni közvetítése — lehet V(-Gen) nem-progresszív alakban (innen (26b) kétjelentésűsége). A magyar nyelvben ( + Gen) az igén nem jelölt kategória, (-Progr) ugyancsak nem jelölt, ezért [26 b] = 1. egy madár mosit énekel, vagy 2. A madarak! (általában) énekelnek. 4 8 'A lányok, akik a kocsit vásárolták, csinosak.' * .294
