Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó István: Esetgrammatika, grammatikai eset, mondatszerkezet

mantikai jegyei (lexikai ismérvei) határozzák meg. Eszerint Ag-ban csak (+É15), Loc-ban csak (+ Konkrét) jegyű N lehet stb. A szerző ennélfogva ,kill' ige alanyát, ha az (+Élő) Ag-nak, ha (+Élettelen), Istr.-nek minősíti: (19) a) ,János megölte a farkast.' János = Ag b) ,Egyetlen sörét megölte a farkast.' sörét = Instr A megkülönböztetés itt még elfogadható, mivel az Instr-esetben levő főnév jelentése mögé „odaérthető" a tárgy személy általi manipulációja. Azonban vö. (20)-szal: (20) ,Valamilyen betegség ölte meg a farkast.' (20) esetében a megkülönböztetés nem lenne indokolt. Sem (20)-ban, sem (21)ben nem fogható fel az élettelen alany úgy, hogy az valamilyen tudatos lény (Ag-ban odaértett cselekvő) eszköze lenne. (21) ,The frost has killed the plants in the garden.'

4

0 Nyilvánvaló, hogy azon állítás, miszerint ,kill' szelekciós „kikötése" alanyával szemben (-f-Élő), csak ,kill' nagyon pontosan körülhatárolt jelentésére

4

1 vonatkozik. Fillmore tételéből (és példáiból) következik, hogy (22 a)-ban ,Tas' csakis Ag, (22 b)-ben ,sakkozógép' csakis Instr, (22 c)-ben „jobbágy" szintén csak Ag lehet: (22) a) ,Ede Tassal sakkozik.' b) ,Ede a sakkozógéppel sakkozik.' c) ,Benő gróf úr a jobbágyokkal sakkozik.' Most tegyük fel, hogy (22 a)-ban ,sakkozik' azt jelenti: hol ilyen, hol olyan célra használja fel/ki („sakkozik" vele); és tegyük fel, hogy (22 c) a hűbéri korszakban hangzott el, amikor a földesurak sakktermeikben sakkfigurákat helyettesítő, beöltöztetett jobbágyaikat pálcával igazgatták („léptek" velük) a sakktáblaként használt kockás padlózaton, vagyis velük sakkoztak. Tegyük fel végül, hogy Ede „ellenfele" egy olyan sakkozásra programozott komputer, amely több ezer szituáció- és lépéskombinációra képes, tehát az emberrel azonos szerepe van az adott szituációban. Ismét kitűnik: a nyelv tényeit nagyon nehéz egyetemes szabályokba foglalni: (22 a, c) — a példát Antal Lászlótól (1976: 11—12.) vettem, bár ő más tétel, a jelentés és a tartalom különbségének bizonyítására hozza fel — második NP-je inkább Instr, mint Ag, (22 b) pedig inkább Ag [(-f-Élő) és (—Élő) jegyek ellenére.] 5. Vitatják — én itt a kérdés részletezésébe nem bocsátkozom, csak megemlítem — a mélyesetek számát is. Maga Fillmore is, említettük fentebb, újabb és újabb eseteket vezetett be. McCoy (1969) 15 esetet említ, Nilsen viszont 6-ot. Az utóbbi azzal érvel (i. m. 35—8), hogy az esetek McCoynál található részletezése fölösleges, mert az esetek (pontosabban az esetek alapjául szolgáló eset — vagy relációs jegyek) között logikai fölé- és alárendeltségi vagy inklúziós viszony uralkodik (egyes esetek benne foglaltatnak a másikban: pl. az okesetben •— Causative — a hatásforrás — Source — esete). A jelentéstani mélyesetek a valóság oksági és egyéb összefüggéseit tükrözik. Ebből következik, hogy annyi 4

0 'A fagy elpusztította a kerti növényeket.' 4

1 'Szándékosan, gondatlanságból vagy az ölő alany belső természetéből kifolyólag valamilyen eszközzel, eljárással, hatással kioltja vki, vmi életét.' Az aláhúzott pontosítás az olyan esetek miatt lényeges, mint 'A szalmonella megölte a gyereket,' De van-e jelentéstanilag különbség a szalmonella általi és, teszem azt, a sósav általi ölés között? Hol a határ (4- Élő) és (— Élő) között az adott ige által jelölt hatás szempontjából? 18* 291