Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Zahemszky László: Konsztantyin Ivanov verstechnikája és a csuvas népköl-tészet

I d) A metszethez közelebb álló, teljes képzésű magánhangzót tartalmazó nyílt hangsúlyos szótagra nagyobb nyomaték esik. (A jelenség okának feltárása fonetikai vizsgálatokat igényel). Pl.: Teper kii {ej | kayar-xa Menjünk csak egy másik házba vL ^J L/> b I ^ ^ ^ (= a szomszédba)! Teper künn [e] | uramra Másnap az utcán ÓU U Ü;|UU 6 e) Ha az első periódusban négyszótagos szó van, akkor a tulajdonképpeni szótaghangsúly hordozza a nagyobb nyomatékot, míg a szó valamelyik másik szótagjára mellékhangsúly esik. (Ugyancsak további vizsgálatokat igényel, milyen tényezők befolyásolják a mellékhangsúly helyét.) Pl.: Kep^rtet [se] | tKrass£ (Lábukkal) dobogva állnak u_\L< I ud; U Xuplay (ma

| re | sem varman Nem rejthette el a sötét erdő ^ Ú> ^J I VJ U 4. A csuvas népdalokban igen fontos versszervező elem az alliteráció, amelynek két fajtáját különböztetjük meg: a soreleji és a sorbelseji alliterációt. Ivanov mindkét formával szívesen él. Műveiben a soreleji alliteráció (más szóval: előrím) több variációját találjuk. a) A két sor első szótagja tisztán összecseng: Yidaski kas vilyasa Az utolsó estén játszani Yulas aram puliccen Akar asszonnyá-levése előtt Payan pulna yes sincen A ma történt dologról PakKltatr^s t£tt£nccen. Beszélgettek sötétedésig. Meglehetősen ritkán fordul elő. b) Az alliteráló szótagok vokálisai csak hangrendileg egyeznek meg: Kantcirla te, sérle te Se nappal, se éjjel Kanle iiyxa kurmaram Nyugodt álmot nem láttam Tilla sisse sara kin A tilót észrevéve a szép meny Tatax yurlat' yurrine Üjból dalolja a dalát (Timer til& — A vastiló) c) Leggyakrabban csak a szóeleji konszonáns azonos (a vokálisok még hangrendileg sem egyeznek meg): Veri yunla cerem pur Forró vérű szívem van, Vata karcak annem pur öregasszony anyám van 269