Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Fekete Péter: Földrajzi köznevek Tiszaszőlősön

FÖLDRAJZI KÖZNEVEK TISZASZÖLÖSÖN DR. FEKETE PÉTER Sokszor elhangzott megállapítás, hogy a földrajzi nevek, ezen belül is különösen a köznevek, hűen őrzik egy-egy tájegység jellegét, múltját, mutatják a jelenét. Az is közismert, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra áttérés következtében egyre jobban feledésbe kerülnek ezek a nevek. Felismerve a veszélyt, az ország területének tekintélyes részén összegyűjtötték a ma még élő névanyagot. A gyűjtést azonban nem követte, nem követi mindenütt a fölrajzi köznevek bemutatása, értelmezése. Ennek a munkának az elvégzésére pedig a múlt őrzésén túl a nevekkel kapcsolatban többször felvetődő probléma megoldása érdekében is szükség lenne. Igaz, egy-egy község földrajzi közneveinek bemutatása szerény eredményre vezet, de ha több községben elvégzik ezt a munkát, akkor az így nyert adatok birtokában már meg lehet kísérelni általános megállapításokat is. Tiszaszőlősön az úrbérrendezésig s a vele összefüggő vízszabályozásig mocsarak, tavak, erek, fokok uralták a határt. Ez igen kedvező volt a halászat számára. A vizek közötti hátakon levő legelő, kaszáló lehetővé tette a virágzó állattenyésztést, a földművelésre a külterületnek csak kisebb része, az úgynevezett félsőüfőüd volt alkalmas. A mai dűlőnevek nagy része ennek a régi vizes világnak az emléke. A határ művelhetővé tétele után az állattenyésztés mellett elsősorban gabonát termeltek. A falut a környék legjobb bortermő helyének tartották. A régi időkből említésre méltó még a kender termesztése. Saját szükségletre, kötél, szőttesek készítésére vetették. Emlékét a házaknál meglevő tilók, gerebenek, szövőszékek ma is őrzik. A bemutatott köznevek túlnyomó többségét a község földrajzi neveinek gyűjtése közben rögzítettem. Ezekkel a köznevekkel azonban (a község szülőfalum révén) természetes beszédhelyzetben, funkcionálás közben is találkoztam, valamennyit a gyűjtésen kívül is jól ismertem. A közneveket köznyelvi formában betűrendben mutatom be, de a köznyelvi alaknak feltüntetem a népnyelvi formáját is. Ha ez egyezik a köznyelvivel, akkor a szokásos ^ jelet használom. Ezután következik az értelmezés. Az értelmezés után zárójelbe téve számmal jelölöm, hogy a földrajzi köznév hány névben alapelem (az első szám), és hányszor fordul elő megkülönböztető elemként (második szám). A két szám közé ;-t teszek. Mindegyik használatára közlök egy-egy példát is. Ha a köznév egy névben található, akkor a nevet közlöm, a számot elhagyom. Ha a köznév csak alápelemként szerepel, egy számot írok, ha viszont csupán megkülönböztető elemként található, a szám mellett *jelet használok. A földrajzi név elmaradása azt jelenti, hogy a köznevet ma földrajzi névként nem használják. Több esetben közlök példamondatokat is. .141