Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Fekete Péter: Földrajzi köznevek Tiszaszőlősön

Bevettem az Állami Földrajzinév Bizottság Kiadványában szereplő ( A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai. Bp. 1965.) földrajzi jellegű jelzőkből is a faluban meglevőket. akácos ákácos Akácfák kisebb-nagyobb csoportja a határ különböző részein „Rígén nem vóyt annyi ákácos a határba, nyő^i az mindenfele, nem tudom, ki ülteti űket." alé ^ Nagy fákkal szegélyezett széles dűlőút, cs az út környéki szántóterület (2). Nagy-alé. Az utóbbi években a fákat kivágták, az utat felszántották, a név azonban ma is közismert. „Ha nagy esőj^i vó^t, ott a szílés úton csúszkálhattak a lovak a szekérrel." alj ajj 1. Talajkiemelkedés melletti mélyfekvésű terület, a kiemelkedés alsó része (4). Csákánszég-ajj. 2. A falubeli kertek elkerített vége. „A kertajba mékterém a ző^ccsígém mindig." alsó cilsóty Egy nagy határrésznek déli része. Alsóy,-rít. aranyos ^ A Tisza egy szakaszának igen enyhe lejtésű, vastag homokhordalékkal feltöltött partos része, valamint a körülötte levő erdő, kaszáló, szántó. Ma a határrész jelentése az elsődleges, a parti részt lapályként említik (8*). Aranyos: Aranyosi-fenek. „Fürdískor ha kigyöttünk a vízbűi, bokájig jártunk az aranyszínű forróig homogba, csak úty kapkottuk a lábunkat, nem leheted benne mégálni." árok ^ 1. Mesterséges eredetű vízlevezető a külterületen. 2. Az úttest és a gyalogjáró közötti mesterséges eredetű vízlevezető a belterületen. 3. Nagy eső, áradás esetén ásott alkalmi vízlevezető. „Tavasszal kizs barázdaszérű árkokat ástunk a nagy árkokig, azon lefojt a víz, osz hamarab mékszáratt a fő£d." aszó aszódi Laposas, fenékszerű terület. Korábban egy nagy tó több kiágazása volt (3; 11). Kis-aszóu; Aszóu-lapos. átjáró átjárójx 1. Töltésen, gáton átvezető szekérút (6). Aranyosi-átjáróy,. 2. Átjáróhely a Tiszán. Domaházi-átjáróu. 3. Az átjáráshoz alkalmas hely az árkokon, berek Vizenyős, terméketlen terület. csapó csapóy, Sík szántóterület egy korábbi fok helyén (3*). Csapóig; Csapó]|járóu. „Rígén éty fok vó^t itt, azon öntöt ki a Tisza. Nagyon jóyi főyd ez itt, rígén káposztafő^d is vóut. Öntözni se kellett." csatorna ^ Mesterséges eredetű nagy, mély vízlevezető árok. cserje csérje Ma a határnak egy szántóterülete elszórtan benőtt kisebb bokrokkal. Korábban a Tisza melletti erdő egy része, majd az erdő kiirtása után sokáig bokros, sarjadó fákkal benőtt területe volt. „Az eke még-mégakatt egy-éty fatűbe, mer úgy láccik, nem széttík ki rendesen (2*). Csérje; Csérje-járóy,. csontos ^ Legelő, gyep, a község közös legelője. Korábban a hátas része szántó. Az ásatások tanúsága szerint valamikor lakóhely volt. (5*). Csontos; Csontos-lapos. „Csak úgy emlégettyük eszt a legelőüt, hocs Csontos. Van Csontos-part, Csontos-lapos, Csontos^vőygy név is." domb ^ Csekély emelkedésű, lejtős oldalú terület. Páncílozs-domb. dögkút dökkút Az elhullott állatok elégetésére szolgáló kibetonozott mély gödör. .142