Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bodnár László: A falvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Heves me-gyében

jelentős hányada városokban lép munkaviszonyba, vagyis a faluról a városba költözés tendenciája érvényesül. Az 1970. évi népszámlálás adatai alapján a megyében élő falusi lakosság 46,06 százaléka volt aktív kereső, míg az inaktív keresők aránya 14,57 százalék, az eltartottaké pedig 39,36 százalék. Az 1980. évi népszámlálás szerint a falusi lakosság aktív keresőinek aránya (45,91 százalék) gyakorlatilag változatlan maradt, nagy mértékben megnőtt viszont az inaktív keresők aránya (24,63 százalék) is, 29,45 százalékra csökkent az eltartottaké. 1960 és 1970 között az aktív keresők számának alakulása — főleg az ismert demográfiai okok miatt — egyenetlen volt. A növekedés üteme 1968—69ben volt a leggyorsabb, mert az 1950-es évek elején született nagylétszámú évjáratok ekkor léptek munkába. Az 1968-as gazdasági szabályozórendszer ugyancsak kedvezett a létszámemelkedésnek. Az inaktív keresők növekedésére viszont erősen hatott az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély, annak nagymérvű igénybevétele. Az 1970-es évek közepéig folytatódott — a korábbinál azonban mérsékeltebb ütemben — az aktív keresők aboszlút számának növekedése, ettől kezdődően viszont megindult mérsékelt csökkenése. Ennek okai a következőkben összegezhetők: — a mobilizálható munkaerő-tartalék csaknem teljesen kimerült; — a demográfiai apály miatt egyre kisebb létszámú évjáratok álltak munkába; — a népességen belül folyamatosan növekedett az idősebb korúak száma és aránya; •— csökkentőleg hatott az aktív keresők arányára a korkedvezményes nyugdíjazás (a rokkantsági nyugdíjasok száma nőtt, a tsz-tagok nyugdíjkorhatárát leszállították); — egyre többen vették igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az inaktív keresők száma tehát az 1960-as évek második felében nőtt meg nagymértékben, s ez az emelkedési ütem az 1970-es évek közepéig tartott, majd lassú mérséklődés következett be. Az eltartottak aránya az 1960-as évek legelején még közel azonos volt az aktív keresőkével, de az ismert demográfiai okok születésszám rohamos csökkenése és a nők fokozatos munkába állása miatt ezután rohamosan csökkent az eltartottak száma. Ezt példázza, hogy a 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők száma ma máijóval több. az eltartottaké kevesebb mint húsz, illetve tíz évvel korábban. Az aktív keresőkre jutó eltartottak számának rohamos csökkenését mutatja, hogy 1960 és 1970 között 100 főre számítva a községekben 194-ről 85-re, a városokban 84-ről 7l-re csökkent. A további redukálódást jelzi, hogy a megyében 1980-ban már csak 67 eltartott jutott 100 aktív keresőre. Az 1980. évi népszámlálás alapján hazánkban az aktív keresők népgazdasági ágak szerinti összetételének változását az jellemzi, hogy mérséklődött a hetvenes években a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatokba való átáramlás, ugyanakkor egy újabb átrétegződési folyamat indult meg, a szolgáltatás jellegű, vagyis a tercier ágazatokba. Ennek a hazánkban új jelenségnek a következménye, hogy az 1970-es évek közepétől már az ipar és építőipar aktív keresőinek aránya és száma is csökkent. Ugyanakkor a szolgáltatási, a szállítási és hírközlési aktív keresők aránya nagy mértékben gyarapodott. Heves megye 108