Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bodnár László: A falvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Heves me-gyében
falvaiban az iparban, kereskedelemben és a „nem anyagi ágakban" csökkent az aktív keresők száma, az építőiparban, mezőgazdaságban viszont növekedés következett be. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedését az is bizonyítja, hogy egyes községekben a visszaáramlás jelei is megmutatkoznak. Vannak tsz-ek, amelyekben a létszám számottevően emelkedik. Ezek egy része a kiegészítő tevékenység révén (pl. Bodony, Tarnalelesz), más részük az alaptevékenység bővítésével (pl. Nagyréde) tudja növelni dolgozó számát. 1. sz. táblázat Aktív keresők népgazdasági ág szerint az 1970 és 1980 összehasonlításában a megye falvaiban (%) Megnevezés 1970 1980 Ipar 34,8 32,02 Építőipar 8,8 9,33 Mezőgazdaság 29,1 31,92 Szállítás 7,2 8,39 Kereskedelem 6,6 5,53 Vízgazdálkodás — 1,61 Egyéb 13,5 10,95 összesen: 100,0 100,00 A felszabadulás után megindult iparosodási folyamat segítette elő az urbanizálódási folyamatot. Az ipar, mint a népgazdaság legdinamikusabb, s telepítési koncentráltságával, infrastruktruális hátterével a leglényegesebb urbanizációs elmélyülésében. Mint ilyen, tehát igen fontos szerepet játszik a települések fejlődésében; meghatározza azok fejlődését, ezen belül a népesség életkörülményeit, foglalkoztatási színvonalát és a település infrastrukturális ellátottságát. Ugyanakkor az iparnak jelentős differenciáló hatása van a településhálózat fejlődésére; egyes településeket elindít a gyors fejlődés, az urbanizáció útján, míg más — iparral nem rendelkező, vagy ipari központoktól távol fekvő — települések fejlődése megreked, népességük egy része elvándorol, az infrastrukturális fejlődés, az urbanizációs folyamatok perifériáira szorulnak. Végső soron tehát az urbanizáció olyan koncentrációs és területi integrációs folyamatot is jelent, ami egyrészt átalakítja a területi, települési struktúrákat, másrészt jobb lehetőségeket teremt a növekvő társadalmi szükségletek mind teljesebb kielégítéséhez, olykor az urbanizációs övezetben megmutatkozó, ellátási, életmódbeli különbségek kiegyenlítődéséhez (a települések különböző típusai között). 1. A falvak tipizálása A települések az ismérvek sokfélesége alapján különböző módon tipizálhatók. A hazai és a külföldi kutatók számos tipológiai eljárást dolgoztak ki. A tipizálódási módokon belül és a megye falusi településeinek funkcionális osztályozását döntően a községekben élő aktív keresők foglalkozási szerkezete alapján kíséreltem mag, végeztem el az I960., 1970. és az 1980. évi népszámlálás ide vonatkozó adatait elemezve, összehasonlítva A foglalkozási szerkezet alapján kialakított tipológiai módszeremnél a következő nehézségekkel kellett megküzdenem: 109