Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bodnár László: A falvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Heves me-gyében

A FALVAK FOGLALKOZÁSI SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA HEVES MEGYÉBEN DR. BODNÁR LÁSZLÓ A közeli és a rég múltból öröklött egyenlőtlen gazdasági fejlődés miatt a természeti erőforrások adta területi potenciálok nem kellő társadalmi-gazdasági hasznosítása következményeként, nem kevésbé a hátrányos földrajzi helyzet (városoktól, fő közlekedési vonalaktól való nagy távolság stb.) eredményeként az országban több olyan térség található, ahol ez a hátrányos helyzet nagyon is tükröződik a népesség jövedelmi és ellátottsági színvonalban. Az életkörülmények területi különbségei mind a mai napig társadalmi feszültség fonrását hordozzák. E feszültségek csökkentésében alapvető szerep jut a területfejlesztésnek, aminek biztosítani kell az egyes területeken belül és azok között a termelő és nem termelő ágazatok fejlődésének összehangolását, az életszínvonal és a népesség ellátottsági színvonala közötti közelítését. A felszabadulás utáni három évtizedben, vagyis az extenzív fejlesztés időszakában a különböző elmaradott területek népességének életszívonala közelítésében az egyik fontos tényező a népesség foglalkoztatási és ezáltal jövedelmi viszonyainak javítása. A népesség gazdasági aktivitásának legkifejezőbb mérője az aktív keresők népességen belüli aránya. A gazdasági aktivitás általános emelkedési modellje két irányú: — egyrészt a népességen belül növekszik a munkába állók aránya (amely a jelenben szinte kizárólag a női népességre érvényes); — másrészt, ha a kedvező korösszetétel kedvező, a munkából kilépők számát meghaladhatja a munkába belépők száma. Elméletileg tehát e két tényező alakítja egy-egy terület aktivitásnövekedését, de az aktív keresők gyarapodásának ez a módja már a múlté. Az elmúlt évtizedben ugyanis a fentebb említett „klasszikus" munkaerőtartalékok kimerültek, és egy-egy területen az aktív keresők számának alakulását, növekedését vagy éppen csökkenését döntően a munkaképes korú népesség alakulása, ill. a vándorlás határozta meg. A munkaképes korú népesség aránya viszont az elkövetkezendő években előreláthatólag lassú csökkenésnek indul. Heves megye aktív keresőinek aránya 1949 és 1970 között 19,6 százalékkal növekedett, ezen belül 1949—59 között 20,2 százalékos pozitív, 1960—69 között több mint 0,5 százalékos fogyás állt elő, itt tehát az „elöregedés szele" már két évtizede jelentkezett. A folyamat felgyorsulását jelzi, hogy az inaktív kereRők száma 1960—70 között mintegy négyszeresére nőtt, ugyanakkor az eltartottak száma 22 százalékkal csökkent. A városokban az aktív keresők számának — a népesség számánál is gyorsabb növekedése csakis annak a következménye, hogy ez időben a népesség 107