Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

hasonlításhoz biztosabb alapot nyújtott az iskolában történt megbeszélésnél is, és a feladatlap kitöltésénél is. Érdekes a hibás válaszok vizsgálata. A legtöbb hibázó azt írja, hogy a tél Norvégiában hidegebb, mert északon fekszik, északabbra fekszik mint Magyarország, közelebb van a Sarkhoz. Tehát a régebben tanultak alapján helyes a következtetésük, viszont a hőmérsékleti anomáliát és annak az okát — ami pedig a tanítási óra egyik súlyponti kérdése volt — nem tanulták meg annyira, hogy ez a régi ismerettel logikusan összekapcsolódva rögzítődött volna. Párhuzamosan kell megvizsgálnunk az A 3, és a B 3. feladatok megoldásának eredményét, hiszen teljesen azonos jellegű kérdésekről van szó. Nézzük meg a két eredményt összegezve is osztályonként! 6.a.IV. 6.a.Gy. 6.Nv. 6.b.Gv. ö.c.Gy. 6.b.F % 93,9 85,9 80,5 72,2 76,8 66,7 Vizsgáljuk meg csoportonként összegezve! I. csoport II. csoport 87,5% 71,8% Igaz, hogy a rögzítésnek számos módja kínálkozott a feladatok megoldásához szükséges ismeretek megtartására, mégis egyöntetűen azt mutatják a számok, hogy a munkafüzet feladatait önállóan feldolgozó osztályok értek el jobb eredményt. Egy-egy jellemző foglalkozási ág megemlítése már az 1 pont, illetve két országnál a maximális 2 pont elérését tette lehetővé. Ennek alapján történt az eredmény megállapítása. Tekintettel arra, hogy a tanítási óra anyagában az országokra jellemző foglalkozási ág teljesen új ismeretnek számít, ez az eredmény vizsgálataim szempontjából fontos. A régi, különféle módon megszerzőit és különféle erősségben rögződött ismeretek kevésbé zavarják, így tisztábban mutatkozik a most alkalmazott módszer hatása. Ugyanez állítható a B 2 feladat (9. ábra) megoldásához szükséges ismeretanyagról is. A munkafüzet ábráit (3. ábra) minden tanulócsoport átnézte és tartalmát elemezte. Az I. csoporthoz tartozó osztályok tanulói azonban egyénileg vizsgálták az ábrákat, önállóan gondolkodva próbálták felismerni tartalmukat, így minden bizonnyal intenzívebben foglalkoztak vele, mint a II. csoporthoz tartozók. Amennyiben hibás munkát végzett az I. csoport tanulója, akkor is az önálló elemzés után az „ellenőrző rögzítés" alkalmával módja volt a javításra, s így ha elég érdeklődés volt benne a probléma iránt, a helyes ismeret maradt meg benne, s felismerte a Finn-tóhátságot a feladatlapon is. így alakulhatott ki a táblázaton látható eredménysor, ami csoportonként összesítve még nagyobb különbséget mutat: 89