Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

Sztrezikozinnál olvashatjuk, hogy a tanulók ismereteit ne az előző óra anyagának ellenőrzése alapján értékeljük. Ügy vezessük a munkát, hogy a korábbi ismeretek nagy körét reprodukálhassák a gyerekek. Ez lehetővé teszi a tanár számára a tanulók előrehaladásának ellenőrzését. [18] Az előző példa (a Román-Kárpátok tanítása) ízelítőt adott a fenti idézetek mondanivalóinak alkalmazására. Moszkalenko az ismeretek ellenőrzését és a tanítást egységes folyamatnak veszi, ahol a tanuló óra alatti munkáját is, az órán tanult ,,új anyagnak" az ismeretét is osztályozza. [25 és 26] Pl. a Román-Kárpátok tanulásánál néhány tanuló hosszabban ismertette a Magas-Tátra növényzeti öveit, a Kárpátok éghajlatát, a fa feldolgozásának lehetőségeit: osztályzatot kaptak, hiszen a régi anyagot ismerték és alkalmazni tudták a Román-Kárpátokra. Másik tanuló a szoros fogalmának jegyeit — ami új anyag volt — a Békás-szoros képének elemzésénél fel tudta használni, ezért szintén osztályzatot kapott. Nálunk Moszkalenko elgondolásának megismerése előtt is több helyen alkalmazták már az új anyag tanítása közbeni munka osztályozását. Az egyes esetekben különösen kínálkozóan az új anyaghoz kapcsolódó régi ismeret ellenőrzéséről és alkalmazásáról cikkek is jelentek meg. Jó magam következetesen dolgoztam ezzel a módszerrel [27], és Balogh Béla is hivatkozik egyik írásában hasonló próbálkozásokra. [29] Mai gyakorlatunkban a tanítási óra elején nem szüntettük meg az ellenőrzést, de az új anyag megbeszélése közben tudatosabban idézzük fel a kapcsolódó régi ismeretet és osztályozzuk ezt is, esetleg az új anyag tudását is, ahogyan a korábban említett példánál elemeztem már. [28] Lényeges viszont, hogy az egész oktatási folyamatot átszövi az ellenőrzés. A korszerűsítésnek ez csak az egyik problémája, és nem is központi problémája, ahogyan sok gyakorló pedagógus a Moszkalenko-vita kezdetén hitte. Figyelemre méltó a földrajztanárok számára ezzel kapcsolatban Balogh Béla fent már említett cikke és a körülötte kialakult vita is. [29., 30., 31] A földrajzi munkafüzet mint a földrajzoktatás korszerűsítésének egyik nagy hatásil eszköze Felvázoltam néhány gondolatot a korszerű földrajzoktatásról, s a gyakorlatból vett példákkal is igyekeztem alátámasztani az elmondottakat. A példák némelyikében már hivatkoztam a földrajzi munkafüzetre, az új felépítésű földrajzi munkafüzetre, mely az új elgondolással felépített földrajzkönyvvel együtt nemcsak lehetővé teszi, hanem valósággal megkívánja a földrajzoktatásban a korszerű munkát. Az aktív ismeretszerzésben mutatkozó szerepét a fentebbi részben iáttuk már. Az ismeretek alkalmazásának tere is szélesedik bevezetésével. Helyes felhasználás esetén nagy a jelentősége a jártasságok és készségek kialakításában. 80