Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban
Észrevétetve az Olt áttörését, a Vöröstorony-szorost, önálló gondolkodásra késztetve tanulóinkat, láttatjuk meg, hogy itt nem a hegységgel párhuzamos völgyben megy a folyó, hanem áttöri a hegységet. Hol találkoztunk már a szorossal? Felidézzük a Visegrádi-szoros képét, keletkezését, és elképzeltetjük a Vöröstorony-szorost magasabb hegységek közt. A térképen azt is látják, hogy vasút fut át rajta. A Békás-szoros képét vizsgálva a könyvben, megállapíttatjuk a szoros és a hágó közti különbséget. Mi a jelentőségük a gazdasági életben? Közlekedés, víztároló építése, villamos erőmű létesítése. Két diakép önálló elemzése során megbeszélésre kerül a RománKárpátok külső formája, növényzete, a juhok legeltetése a havasi legelőn. A magas hegység növényzeti régióit a Magas-Tátráról tanultak alapján beszéljük meg. Miért változik övezetesen a növényzet felfelé menet? Alkalmazzuk a Magas-Tátránál a hegyvidéki éghajlatról tanultakat. Tulajdonképpen a fentiekben már többször összekeveredett, összekapcsolódott az „alkalmazó rögzítés" az „alkalmazó ellenőrzéssel", ami a továbbiakban méginkább megmutatkozik, amikor a Kárpátok lakóinak foglalkozására kerül sor. A juhtenyésztésre felhívja a figyelmet a tankönyv képe és a fentebb említett színes diakép. A juhtenyésztés helye, jelentősége a szlovákiai Kárpátokra gondolva a tanulókban felidéződik: így ellenőrizhető a tudásuk és egyben rögzítődik is a magas hegységekre általában vonatkozólag. Alkalmaztuk a korábban tanultakat, rögzítettük az ismeretet, ugyanakkor ellenőriztük a tudást. Folytatódik az oktatási folyamat mozzanatainak ilyen összekapcsolódása, amikor a Kárpátok fenyőerdőinek felhasználását mondják el majdnem önállóan a tanulók, emlékezve a Bükknél és ismét a szlovákiai Kárpátoknál tanultakra, és felhasználva a tankönyv képét. A leírt órarészletet látva megint csak Nagy Sándorra hivatkozom: az alkalmazások koefficiensének az oktatási folyamat egészében való növelése egyrészt a valódi teljesítmények számszerű emelkedését, másrészt a legtermészetesebb módon bekövetkező rögzítést fogja elősegíteni. Ebben az értelemben az ellenőrzés lehetősége és az ismeretek szilárdságának növekedése az alkalmazásoknak mintegy ..mellékterméke" gyanánt konstatálható lesz. [22] Máshol azt mondja Nagy Sándor: ,,... az alkalmazások rögzítési funkcióját ne csak mint az alkalmazások „melléktermékét", hanem mint fő hatási irányát is egyre jobban biztosítsuk. . [1] 6. A fentiekben már találkoztunk az ellenőrzés és az alkalmazás, az ellenőrzés és a rögzítés összekapcsolásával, összeolvadásával. El kell terjedni, hogy a földrajzórán ne elégedjünk meg az ismeretek szóbeli „felmondásával", hanem azt tekintsük igazi tudásnak, ha a tanuló alkalmazni tudja azokat. Szuhomlinszkij azt írja: „Az ismeretek ellenőrzésénél pedig nem azt kell előtérbe állítani, hogyan őrizte meg a tanuló emlékezetében az ismereteket, hanem azt, hogy hogyan tud ismereteket szerezni, hogyan tudja azokat felhasználni a gondolkodás eszközeiként.. ." [24] 79