Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

óra menetének főbb pontjait, a tanár úgy érezte, hogy eleget tett a rendszerezés és rögzítés követelményének. Minket, témánkkal kapcsolatban, elsősorban a rögzítés egybefonódása az alkalmazással („alkalmazó rögzítés") érdekel, mint a korszerű földrajzoktatás egyik követelménye. 5. Az oktatási folyamat egészére vonatkozóan általánosított és a korábban felsorolt hat fő mozzanatot két nagy komplex fázisba foglalhatjuk össze: ismeretszerzés, alkalmazás. [22] Az alkalmazás arányaiban ma is háttérbe szorul az ismeretelsajátítás mögött. Óralátogatások alkalmával következetesen tapasztalom, ha a tanítási óra üteme valami miatt zavart szenved (az ellenőrzés elhúzódása, az elemzés lassúsága, túlságosan nagyra méretezett anyag), a két komplex ciklus közül mindig az alkalmazás húzza a rövidebbet. Ez pedig azt jelenti, hogy földrajztanáraink még nem látják tisztán a szocialista munkaiskola követelményeit. A korszerű felfogás azt mondja, „hogy az oktatási folyamat — végső doron — az ismeretszerzés és alkalmazás egymásba hatoló és egymást felváltó, egymással dialektikus kölcsönhatásban levő ciklikus váltakozásából áll". [22] Nagy Sándor kétféle modellt mutat be az egyik cikkében az ismeretszerzés belső tagolódására nézve. Ezekben a rendszerezés, rögzítés, alkalmazás hol közbeékelve, hol az „összefoglalásokban" található meg. [23] Nézzünk egy olyan példát az 5. osztályos földrajz anyagából, ahol az ismeretszerzés és az alkalmazás összefonódása korszerű módon jól végrehajtható. Vizsgáljuk „A Kárpátok és az Erdélyi-medence" téma feldolgozására szánt óra egyik részét, amiben a Román-Kárpátok tárgyalása kerül sorra! Előző órán Csehszlovákia összefoglalása, esetleg a Csehszlovákiáról tanult ismeretek ellenőrzése volt a feladat. Ezeket az ismereteket részben alkalmazni tudjuk ezen az órán. Jól motiválhatjuk a mai, de a következő óráink munkáját is, ha felvetjük, ki járt Romániában, ki olvasott, hallott valamit keleti szomszédunkról. Ha nem kapunk anyagot, beszéljük el, hogyan látogattuk meg (vagy élményszerűen ismertessük) a Torjai-büdösbarlangot, a Szent Anna-tavat, a román tengerpartot. Ezután következhet a távlati célkitűzés: Ismerkedjünk meg ezzel a szép országgal, Romániával! Az ország tájait a munkafüzet és a térkép segítségével önálló munkával állapítják meg a tanulók. Részlet célkitűzés: Hasonlítsuk össze a Román-Kárpátok területét a szlovákiai Kárpátokkal! Önálló munkával magassági számokat keresnek a gyerekek, ezeket összehasonlítják a Magas-Tátra és a Kékes magasságával. Megállapítják, hogy a romániai Kárpátok is magas hegység. Alkalmazva a korábban tanultakat, a térképet nézve itt is találnak párhuzamos vonulatokat, hegyláncokat, hosszú folyóvölgyeket. Ezeket felismerve, felidézve rögzítjük a Kárpátokról korábban tanultakat, illetve a magas hegység, a lánchegység általános ismertető jegyeit. 78