Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

melését, úgy teszik ezt később kevesebb segítséggel pl. a Mátra, és majdnem önálló munkával 6. osztályban Franciaország feldolgozásánál. I^t jegyzem meg, hogy Sztrezikozin is kifejti egyik munkájában, hogy akkor készíti fel az iskola növendékeit az életre, ha felvértezi őket olyan jártasságokkal, mint az anyag analitikus megközelítése, az alapvető törvényszerűségek önálló megállapítása. [17] Ezt semmi esetre sem érhetjük el azzal, ha a tanuló mindig csak a nevelő magyarázatát hallgatja, és a magyarázatban rejlő elemzést egyszerűen tudomásul veszi. Persze ez az önálló munkára való nevelés ne váljon a tankönyv felhasználásának olyan megoldásává, hogy a tanulókkal elolvastat a tanár egy részletet pl. Afrika állatvilágáról, és azt utána összefüggően elmondatja, vagy az olvasottakra támaszkodva egyszerűen kérdésekre feleltet. Ezt magam is tapasztaltam, és ez ellen Sztrezikozin is tiltakozik egy másik cikkében. [18] Szükséges, hogy a földrajz tananyagának feltárjuk azokat a részeit, amelyek részben vagy teljesen feldolgozhatók önálló elemzéssel, és amelyek ilyen feldolgozására a jelenlegi tankönyv és munkafüzet kép- és ábraanyaga, feladatrendszere lehetőséget ad. Ezeknek a részeknek a tanulók önálló munkájával történő feldolgozását néhány példán be kell mutatni szakfolyóiratainknak, hogy földrajztanáraink széles körében meginduljon az ilyen irányú munka, elterjedjenek azok a földrajzórák, amelyeken a tanulók nem csupán hallgatni, tudomásul venni, az utasításoknak megfelelően végrehajtani, hanem dolgozni fognak. A földrajzórán történő önálló munkáról találunk már irodalmat is. Ezek közül a legjelentősebbek egy-egy lehetőség általánosságban való felhasználásáról [19], illetve egy módszer alkalmazásának eredményeiről, az eredmények részletes elemzéséről [20 és 21] szólnak. 3. A szükséges absztrakciók, általánosítások megfogalmazása szervesen kapcsolódik az elemző munkához. Itt is javasolja a didaktikai elmélet, hogy a tanulók tegyenek kísérletet az általánosítások önálló megfogalmazására, ami megfelelő módon végzett elemzés, ennek alapján az összefüggések felismerése után már az 5. és 6. osztályban is sikerülni szokott. A korábban említett példákra hivatkozom. A Magas-Tátra tanulásánál a lánchegység általános ismertető jeleit a tanulók fogalmazták meg. A Mátra tárgyalása után megállapították, hogy a hegység déli oldalán kedvezőbb az éghajlat mint az északi oldalon. Deduktív módszerrel dolgozva látták meg, hogy az Alpok is lánchegység, és ugyancsak így értették meg 6. osztályban Olaszország tárgyalásánál az alpi tavaknál a narancsfák jelenlétét. 4. A megszilárdítás, rögzítés, rendszerezés fázisa esetenként rövidsége miatt súlytalanná válik a földrajzórákon is. Másik hiba — és ezt is gyakran tapasztaltam órák látogatásán — a rögzítés, a rendszerezés verbális jellege. Különösen megmutatkozott a bő táblai vázlat készítése idején, amikor gyakran a tanítási óra utolsó percében a tábláról leolvastatva az 77