Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

A fenti szövegen kívül még képek és ábrák állnak rendelkezésre a tankönyvben, valamint a munkafüzetben, amelyek elősegítik a fogalom korszerű megtanítását. E részletprobléma feldolgozásának hat módját említem meg a gyakorlatra, megfigyeléseimre támaszkodva. a) A szemléltető kép és ábraanyag kínálkozó jelenléte szinte kizárja azt az oktatási módszert, hogy a földrajztanár pusztán az ismeretek szóbeli kifejtésével (elbeszéléssel és magyarázattal) tanítsa meg az anyagnak ezt a részét. Ám ez is egy lehetőség, amely — remélhetőleg — az új tankönyv és munkafüzet életbelépésével már a közeljövőben is csak elméletben lesz meg. Az 1964—65. tanévben, az új tankönyv bevezetése évében járási szakfelügyelők még találkoztak ezzel a módszerrel, hiszen a tankönyv elővétele és felhasználása a tanítási órán nem volt annyira magától értetődő az elmúlt években, amilyenné most vált. b) Egy lépéssel tovább megy az a földrajztanár, aki magyarázat közben felrajzolja a táblára a meder és a védőgátak keresztmetszetét, és a közlés mellett a beszélgetés módszerét is használja. c) Drozdy Gyula 1936-ban megjelent vezérkönyvében a gátépítésről szóló elbeszélését és magyarázatát homokasztali munkával szemléltette. A gát jelentőségét, a kialakított gátakat szemlélve, a homokasztal mellett a tanító és a tanulók beszélgetéssel tisztázták, és kérdve-kifejtő módszerrel jutottak el az árterület fogalmához. Egyébként a felszabadulás előtt az elemi iskola 4. osztályában „A Tisza, Körös és Maros vidéke" című tétel tárgyalásánál került sorra a Tisza szabályozásának a kérdése. [6] A fenti megoldásban jó, ma is korszerű elemeket találunk. Alá kell írnunk ezzel kapcsolatban is azt a megállapítást, „hogy a módszer, a módszerek önmagukban se nem polgáriak, se nem szocialisták, jellegüket a tartalomtól, azzal kapcsolatban a céloktól, attól a rendszertől nyerik, amelybe beleilleszkednek". [7] A homokasztalon való munka, a védőgát kialakítása közbeni magyarázat, a kialakított gátrendszer szemlélése közben az áradás egyes mozzanatainak beszélgetéssel történő megértetése, s így a védőgát szerepének világos megláttatása nagyon jó mozzanata Drozdy tanításának. Nagy létszámú osztályban azonban nehezen vállalkoznak a földrajztanárok ilyen hosszabb lélegzetű homokasztali munkára, ami — nem kifogástalan szervezés mellett — a fegyelem fellazulására vezet. d) Az előbbi nehézségen részben segít az iskolatelevízió, ahol a Tisza című adásnál a képernyőn megjelenő tanulók megmintázzák a gátakat, fákat telepítenek az ártérre, falut építenek az ármentesített területre, sőt a tanár a gátrendszer keresztmetszetét is elkészíti. [8] Ezt a keresztmetszetet a tanulók a tankönyvben is megtalálták (1. ábra), s az adáson látottakra támaszkodva nagyon szépen tudták elemezni, és a munkafüzet feladatát is önállóan meg tudták oldani (2. ábra). A televíziós adás értékesítésére jó lehetőség nyílt a következő tanítási óra ellenőrző részében, ahol a Tiszáról tartott szóbeli beszámolóval pár69