Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Bihari J.—Dr. Sütő J.: Módszertani kísértet az orosz főnévi hangsúly-változások tanításához

Ugyanilyenek: krov', meV, pyl', rys', svjaz', cest' stb. Az egyes hangsúlyváltozási típusokban néha ingadozás tapasztalható két típus között. Ilyen ingadozás van az -á, -já végű nőnemű főnevek alanyesetes (—|) és félszakaszos (j—) hangsúlyváltozásai között. Az alanyesetes hangsúlyváltozás némely főnévnél átmegy a félszakaszosba is. Mindkét alak előfordul. így pl. a zvezdá, izbá, reká, ser'gá, skalá, tolpá stb. főneveknél. Ugyancsak ingadozó hangsúlyváltozás folytán keletkezett az a ritka típus is szintén az -á, -já végű nőnemű főneveknél, amelyben a félszakaszhoz fellép az egyes számban egy tárgy esetes változás is. Tehát vegyes változás lesz. Nyilvánvaló, hogy a félszakaszos (p) és a tárgy-alanyesetes ( — ) típusok keveredése. E. A T kósu < B R E El T. A kósy T t B kos R kósam E kósami El (o) kósach V kosá kosy kosé kosój (o) kosé Szemléltető jele: j—

1 Ez a típus azonban ma már csak pár szóban él. A szótárak vele együtt vagy helyette sok esetben a félszakaszos változást tüntetik fel. A főnévi hangsúlyváltozásoknak érdekes és egyben utolsó változata az, amelyben az elöljárós szókapcsolatban álló főnév teljesen elveszíti hangsúlyát, és az átmegy az elöljáróra. Ez a jelenség szorványos, és csak bizonyos elöljárókkal, bizonyos helyzetben fordul elő. A régi nyelvből átvett örökség ez, ma már kiveszőben van. Előljárós hangváltozásnak nevezhetjük. Ilyen elöljárók főleg csak: bez, za, iz, na, po, pod. Rájuk is csak akkor megy a hangsúly a főnévről, ha azzal az elöljárók olyan szoros kapcsolatot alkotnak, hogy szinte egy idő-, hely- vagy módhatározószónak számítanak. Mindig csak olyan főnevekről van szó, ahol a hang59