Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bende Sándor: A gyomonműködés neurohystologiai alapjai a Silurus gla-ncnál
rostok hálóznak be. A sejt bal alsó végén egy vastag rost fibrillaris lemeze figyelhető meg, jobb felső végéhez pedig egy másik rost terminális bunkója simul hozzá. — Egészen sajátságos terminális véglemezt mutat a 9. ábra. Ezen egy távolról jövő, számos neurofibrillaris fellazulást viselő, erősen kanyargós idegrost látható, amely már jóval a sejt előtt praeterminalis lemezt képez, majd szétterülve kétágú terminális lemezzé szélesedik ki. A véglemez felett ezenkívül egy hajszálvékony rostot is megfigyelhetünk, mely kiválik a rostok hálózatából s nem sokkal ezután a kötőszövet sejtjei között apró végfejecskében végződik. A Silurus glanis intermuscularis fonadékában elég gyakran találunk olyan dúcsejteket, melyeken a synapsisoknak a legfinomabb formái is felismerhetők. Ezek a mikroszkópi képen, vagy önálló, vagy egy finom idegrost végéhez tartozó karika alakú képződménynek látszanak, melyeket az irodalom Kirsche-féle végkarikáknak (1958) nevez. Kirsche ezeket a synapsisokat először az emberi truncus sympathycus lumbalis dúcaiból írta le. Ha a 10. ábrán a dúcsejtek testét, de egyben a sejt nyúlványrendszerének a környékét megfigyeljük, kétségtelenül felismerhetjük a Kirsche-féle karikák jelenlétét. De ezeken kívül a sejten és a sejt közelében apró végtalpakat és finom fibrillaris véglemezeket is láthatunk. — Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a Silurus glanis intermuscularis vegetatív fonadékában többféle synapsis található, melyek lehetnek pericellularis fonadékok, praeterminalis és terminális lemezek, végbunkók, végtalpak és Kirsche-féle ,,kistranszmissziós" végkarikák. ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat a Silurus glanis gyomor intermuscularis fonadékának a neurohystologiai vizsgálatával, ill. a gerinces bélcsatorna vegetatív plexusainak idevonatkozó problematikájával foglalkozik. Főbb megállapításaink a következők: 1. A Silurus glanis gyomrában az intermuscularis fonadék nemcsak a hosszanti és a körkörös izomréteg között terül el, hanem a körkörös izomréteget behálózó kötőszövettel benyomul a körkörös izomrétegbe is. 2. Eddigi vizsgálataink alapján úgy látszik, hogy a Silurus glanis gyomrában nincs külön plexus submucosus, mivel a submucosa idegrostnyalábjai nem formálnak finom hálózatot és a submucosában nem találunk idegsejteket sem. 3. A Silurus glanis gyomrának a plexus intermuscularisa a rostnyalábok és a rostok szabálytalan fonadéka. Az idegsejtek szórtan helyezkednek el. Csak ritkán figyelhető meg 3—4 idegsejt egymás szomszédságában. 4. A Silurus glanis gyomrában a vegetatív végfonadék a kötőszövetben és az izomszövet felületén szétterülő, igen finom, önálló idegrostokból álló hálózat. Az idegrostok és a neurofibrillák nem anastomizálnak. 5. A tunica muscularis sejtjeinek és az idegrostoknak a közvetlen kapcsolatáról a ma használatos legjobb impregnációs módszerek segít26 497